Bejegyzések

Beküldve:

A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása

More Pékség
Összefoglaló:
Az olvasó a vidéki térségek meghatározásán túl, megismerkedhet a vidék és város kapcsolati rendszerével. Mindemellett napjainkban ingázó munkavállalók és a városokból kitelepülő családok összefüggéseivel.

Összességében azt láthatjuk, hogy változik a „város” szerepe. A múltban a dél-afrikai körkörös migráció klasszikus mintázata létezett. Ami azt jelenti, hogy, a férfiak dolgozni mentek, általában valahol távoli helyekre, pénzeket utaltak haza, majd később visszavonultak a vidéki közösségi otthonba. Ez már nem így történik, legalábbis nem ugyanúgy.

A vidéki és városi térségek elkülönítése országonként más és más kritériumrendszer alapján történik. Az Európai Unió rendelkezik meghatározással a vidéki térségek definiálására, ugyanakkor az egyes országok is törekszenek az adottságaiknak jobban megfelelő, saját meghatározásra. Ennek oka elsősorban a támogatások lehívásának minél teljesebb körű, ugyanakkor lehetőleg egyszerű kritériumok alapján történő biztosítása. A vidéki térségek lehatárolásának ezért nagy jelentősége van gazdasági, vidékfejlesztési szempontból. Mindemellett a vidéki térségek lehatárolásának tudományos értékű szempontrendszerre is szükség van, mert az a kérdés, hogy mit tekintünk vidéknek, hogy miben különbözik a városi térségtől, nem egyszerűsíthető le támogatási kérdésre. 

A vidékiség sokat hangoztatott jellemzője a jobb környezeti minőség, a nagyobb zöldfelületi arány. Ez nyilvánvalóan befolyásolja a vidék által betölthető funkciókat és ezen keresztül kapcsolatát a városi térségekkel is.

Mindazonáltal napjainkban a „város” közelebb áll a vidékhez, az emberek a város és a gazdaságok házai között ingáznak, a családok pedig megosztottak és mobilak (szezonálisan, de akár naponta).

Véleményem szerint ez szinte értelmetlené teszi a pillanatfelvételen történő lakóhely kérdését. Úgy gondolom ahelyett, hogy aggódnánk a számok vagy a városok besorolása miatt, jobb befektetni a megélhetés változó térbeli dinamikájának – a települési, termelési, beruházási, felhalmozási minták – megértésébe. Ehhez a helyi önkormányzatok, a szolgáltatásnyújtás, az infrastrukturális beruházások, valamint a gazdasági és területrendezés radikális újragondolása szükséges. Indokolttá vált a régi gyarmati tervezési modellek elhagyása, és át kell tervezni a statisztikai adatgyűjtésnek, továbbá az új összefüggéseknek megfelelően.

Régóta érvelnek egyesek a tervezés és fejlesztés regionálisabb térbeli perspektívája mellett, beépítve az átalakított vidéki térségeket és összekapcsolva a városi területeket, bármilyen típusú. A helyi gazdasági fejlődés zajlik, de az állami (és magán, civil szervezetek és adományozók) széttöredezett, diszfunkcionális jellege miatt nincs összehangolva, támogatva és a legtöbbet kihasználva. Ennek megvalósításához természetesen működő bürokratikus államra, valamint gazdasági és politikai stabilitásra van szükség. Ez sajnos még mindig messze van.

Addig az emberek folytatják életüket, átalakítják a városi és vidéki tereket, valamint a kapcsolatokat olyan módon, amelyet a tervezési tankönyvek és a népszámlálási adatok egyszerűen nem árulnak el.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Megélhetés egy kistelepülésen

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Beküldve:

A merchandising fogalma

A StartMa markekting és vállalkozásStartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában az utóbbi írásaink a  trade marketinggel foglalkoztak, és az ilyen írások számát gyarapítjuk most is: a merchandising  témája ugyanis kapcsolódik a trade marketing tematikájához, sőt –  részben –  főként ide tartozik.

             Az árusítás, az eladás, a forgalmazás, az értékesítés, a kereskedés egymástól nem távoli értelmű kifejezések, de nem is szinonimák – még ha adott esetben (egyes áruforgalmi jelenségeknél, egyes kontextusokban) előfordul is, hogy az említett szavak közül kettő-három szinonimikusan   alkalmazható.  Az angolban is jónéhány szót használnak ebben a jelentéskörben, illetve mindkét nyelvben több jelentésváltozata van az egyes marketingszótári szavaknak is. A „merchandising” szó azért honosult meg a hazai üzleti nyelvben, mert a magyar „értékesítés”, „kereskedés” szavak minálunk megszokottabb jelentésváltozatai elterelik a figyelmet arról a jelentésről, amely bizonyos speciális képletű értékesítési módokra vonatkozik. Az angolban egyébként a „merchandising” általánosabb („kereskedés”-) jelentése jól megfér a speciálisabb jelentésváltozatokkal, vagyis a magyarban valamivel szűkebb alkalmazási köre van ennek a szónak, mint az angolban. Hozzá kell tenni: az angol általánosabb jelentésváltozat is utal az áruval (merchandise) történő valamilyen machinációra (valamely áruból más árukat származtatni, vagy valamely árut sajátos szabályok szerint elrendezni az árusításhoz – stb.). Így sem külföldön, sem itthon nem egyszerű, ki mikor milyen értelemben emleget „merchandisinget”.

             X személy N napon tárgyalva esetleg semmi egyebet nem ért bele ebbe az általa alkalmazott szóba, mint szellemi termék – például  f r a n c h i s e – áruba bocsátását (azaz a franchise portékává, merchandise–zá tételét) , míg Y személy ugyanaznap máshol úgy beszél „merchandising”-ról, mint vetületi vagy derivátum-portékák bazári forgalmazásáról  (amint például a műanyag Messi-figurák, Messi-matricák, a Messi pályafutásához kapcsolódó fényképes kvízfüzetek, a Messi képével vagy névfeliratával díszített trikók  a futballbiznisz vetületi  részéhez –  származékos kiterjedéséhez –  tartoznak). X és Y merchandising-fogalma aztán Z szóalkalmazása esetén egészen egybe is nyílhat („arculatátvitel”, arculati értékjogok), viszont P személy talán soha nem használja másként a szót, mint a „polc-szerviz”, vagy inkább az „eladáshelyi szolgáltatás” elegánsabb fedőnevét. Ennél a bizonyos P jelentésváltozatnál álljunk meg: most vagyunk a leginkább helyben a trade marketing és a merchandising összetartozását illetően. A gyártó és a kereskedő strategikus együttműködése csak az eladáshelyi szolgáltatások élénken figyelmes szakszerűsége által nyerheti el azt a harmonizációt, amely a fogyasztói elégedettség magas fokához vezet. A gyártót és a kereskedőt a fogyasztói elégedettségnek természetesen a visszavonatkozási oldala érdekli elsődlegesen, a márkahűség.  Legközelebb itt folytatjuk.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Beküldve:

Megélhetés egy kistelepülésen

More PékségÖsszefoglaló:
Vidéken történt megélhetési változásokkal ismerkedhet meg az olvasó. Milyen hatással van a nagyvállalattok bezárása a vidéken élőkre? A földreform hatásai máig érezhetőek, így megélhetési eszközök és egy élhető vidék megoldásait vizsgáljuk.

A vidéki megélhetés megváltoztatása nagy hatással van a vidéki települések földhasználatának mértékére, felépítésére és morfológiájára, új kihívások elé állítva a vidék revitalizációját és a települések rekonstrukcióját. Az Észak-magyarországi hegység Edelény járásában fekvő Szalonna települést és környékét vettük példának. A részvételi vidéki értékelési adatok alapján elemeztük a vidéki háztartások megélhetési eszközeinek szerkezetét és megoszlását, valamint megélhetési sokféleségüket ökológiai eszköz, megélhetési diverzifikációs index és tájképi index modellek felhasználásával. Célunk volt egy válaszmechanizmus megtalálása a vidéki megélhetés változása és a vidéki települések földhasználatának változása között. Az eredmények hasznos információkat nyújthatnak az új falvak kiválasztásához, a vidéki települések rekonstrukciójához és az élhető vidéki környezet megteremtéséhez. Az eredmények azt mutatják, hogy Szalonna településen az egy háztartásra jutó átlagos megélhetési eszközök összértéke nőtt. A megélhetési eszközök négy típusa, ideértve a természetes, az anyagi, a munkaerő és a pénzügyi eszközöket, idővel változott. Míg korábban a munkaerő-eszköz volt a legfontosabb megélhetési eszköz, amelynek értéke a megélhetési eszközök teljes értékének 76,67% -át tette ki. Az idő meghosszabbításával a négyféle eszköz aránya az összes megélhetési eszközhöz közelebb került egymáshoz. 

Ugyanakkor negatívumként szolgál, hogy néhány nagyvállalkozás bezárt (egyes bankok és korábban nagyüzemeket kiszolgáló társaságok), és mindhárom esetben a közszolgáltatások és a városi infrastruktúrába történő állami beruházások súlyos visszaesése következett be.

Figyelembe véve ezeket a változásokat és a földreform betelepítési területeivel való kapcsolatokat, vajon, milyen elmozdulások fontosak a vidéki kistelepülések változó szerepének megértésében? Négy témát szeretnék kiemelni. Először is az üzleti lehetőségeket. Most a vidéki gazdaságban nagy bevételek halmozódnak fel a földreform-gazdaságok mezőgazdaságából. Számos helyi gazdaság dinamizmusa kapcsolódik a földreformos áttelepítésekhez. Ezen készpénzáramlások közül sok szezonális – és ma a készpénzválság súlyosan érintett, bár az e-kereskedelemre gyorsan átálltak -, de az összmennyiség jelentős. Az eredmény az, amit a közgazdászok összekapcsolásnak és multiplikátorhatásnak neveznek, szolgáltatások, ráfordítások stb. iránti kereslet, különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos üzleti tevékenység, ideértve a közlekedést, a berendezéseket, a vetőmagot, a műtrágyát és így tovább.

A második megközelítés az új emberek a betelepülése a kistelepülésekre. A múltban az ilyen településeken a kereskedelmi tevékenységet a nagyvállalkozások uralták. Ezek olyan helyek voltak, ahol munkát kaphattak, vagy a mezőgazdasági dolgozók vagy a köztisztviselők lakóövezete volt. A gazdaságokban dolgozók fizetés után jönnek vásárolni. Ma több kisvállalkozás van. Ezek különösen fontosak a fiatalok és a nők, valamint azok számára, akik nem kaptak földet a földreform révén. Az ilyen tevékenységek törékenyek, informálisak és kockázatosak, de megélhetést kínálnak, és egy-két másik embert alkalmaznak, amelyek jelentős gazdasági tevékenységet eredményeznek. 

A harmadik szempont a ház. Az alacsony és közepes sűrűségű lakások jelentősen bővültek. Hatalmas építési fellendülés történt. Sok befektető földreform-gazdálkodó és mezőgazdasági áruk kereskedője. A földreform helyszíneihez kapcsolódnak az új földesurak, akik elhelyezik a tanárokat, az ápolónőket és más köztisztviselőket. Az időszak tehát elmozdult a gazdasági és osztályviszonyokban, valamint a felhalmozási mintákban, mivel az emberek a földművelésből befektetnek az ingatlanokba.

Végül az Infrastruktúra és a tervezés. Az alapvető szolgáltatások, az infrastruktúra és a tervezés nem tudnak lépést tartani ezzel a gyors változással. Az állami kapacitás és a beruházások hiánya valóban megmutatkozik valamennyi településen. A szennyvíz, az áramellátás és az utak például rossz állapotban vannak. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Beküldve:

Az üzleti élet aspektusai: munkaerő tervezés

More Pékség
Összegzés: A munkaerő tervezés különféle megközelítéseket kínál annak érdekében, hogy minél jobban megismerhessük sokrétűségét és hasznosságát. Az alábbi nézőpontok részletes bemutatásra kerülnek.

A munkaerő tervezés különféle megközelítéseket kínál annak érdekében, hogy minél jobban megismerhessük sokrétűségét és hasznosságát. Az alábbi nézőpontok részletes bemutatásra kerülnek.

A megtérülési ráta megközelítését és az oktatást inkább a termelékenységhez való hozzájárulás egyik módjának tekinti, ezért az oktatást befektetési döntésként tekinti. A hallgató a továbbtanulás nyújtotta előnyöket egy pontból vizsgálja, és a becsült megtérülési ráta alapján hozza meg döntését. Ennek eredményeként az iskola csak azután bővíti az oktatási létesítményeket, hogy felmérte a különféle oktatási típusok beruházási hozamát és az oktatás hozamát a gazdaság különböző szektoraiban.

A munkaerőigény megközelítése, mely alapvetően azt állítja, hogy összefüggés van az oktatás és a népesség gazdasági növekedése között, és hogy a megfelelő mennyiségű képzett munkaerő hiánya akadályozza a gazdasági növekedést. Ezért elengedhetetlen a szakképzett munkaerő jövőbeni igényeinek előrejelzése annak érdekében, hogy elérjük a célzott bruttó nemzeti terméket vagy az ipari termelés szintjét. Ezen előrejelzések alapján a politikai döntéshozók és a tervezők azután megfelelő módon fejlesztenék az oktatási szektort.

A mennyiségi megközelítés inkább lokális egy szervezet számára, és arról szól, hogy a felső vezetés elkészíti a humánerőforrás-tervezés tervezetét. Elemzik az Emberi Erőforrás Menedzsment Információs Rendszert és az emberi erőforrások készletszintjeit, és ezek alapján előrejelzik a jövőbeni munkaerőigényt, kvantitatív eszközök segítségével. Ez a megközelítés az emberi erőforrások többleteinek és hiányának előrejelzésére összpontosít, és főleg a felső vezetés végzi.

A minőségi megközelítés inkább alulról felfelé irányul, mint a kvantitatív megközelítés, és a munkavállalók egyéni gondjaira összpontosít, például képzésükre, fejlődésükre és kreativitásukra. További gondok a motiváció, az előléptetés, a jólét, a biztonság, az ösztönzők és a kompenzáció. Ezt elsősorban az alacsonyabb szintű alkalmazottak érik el.

A vegyes megközelítés mely megközelítés a kvalitatív és a kvantitatív megközelítéseket ötvözi, és egyensúlyra törekszik. Hajlamos a legjobb eredmények elérésére, és elősegíti a vezetőség és az alkalmazottak egyenlő részvételét.

Végül úgy összegezhetjük a fentebb írtakat, hogy a kortárs üzleti élet egyre összetettebbé válásával a munkaerő-tervezés kritikus fontosságú a szervezet és a gazdaság szempontjából. Segít a szervezetnek vagy nemzetnek előre látni jövőbeli igényeit és jó előre megtervezni, amennyiben jól sikerül, akkor megelőzheti versenytársait

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Beküldve:

Bevezetés a trade marketingbe – shopon innen, shopon túl

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketing-tematikus cikksorozatában legutóbb csupán nagyjából helyeztük el a trade marketinget a piaci munka térképén, jelezve, hogy nagy az átfedése a shopper marketinggel. (Persze, bármily nagy is, azért csak átfedés marad, vagyis a trade marketing terepe nem szorítkozik kizárólag a shopokra.) Most valamelyest pontosítunk: minél inkább trade marketinges keretek közé illeszkedik a shopper marketing, annál inkább megnövekszik a nagykereskedelem és a kiskereskedelem felőli – a gyártó felé irányuló – javaslattevések mennyisége, akár a design, akár az árpolitika (stb.) tekintetében. Egyáltalán felerősödik az egyeztetések szerepe, mígnem a kereskedő és a szállító már rendszeres közös igyekezetet tanúsít az egyes márkák sikeradatainak javítása, a brandek optimális érvényesítése ügyében – a szállító például késedelem nélkül informálódik arról, hogy ha növeli egy termék kisebb kiszerelésű, más csomagolású változatának arányát, áruja jobb illetve kiterjedtebb kihelyezéshez juthat a boltban, vagy hogy készletét növelni ajánlatos, vagy sem egy adott szezonban. Eladásnövelő rugalmasságra tesz így szert a tervvel történő ténylegességi összehasonlítások, ennek nyomán az árengedmény-módosítások, vagy a promóciós effektusok megfelelő irányú bővítése ügyében.  A kereskedő több szállítóval is kialakíthatja ugyanezt a fajta kapcsolatot, és ezzel verseny-inspirátorrá, egyben -moderátorrá is előlép. Ennek nyomán már a shopper marketingen kívül eső trade-marketinges mezőben is, tehát a médiafeladatok dolgában, valamint a rendezvényekkel-eseményekkel összefüggő public relations terepén is akarva-akaratlanul megnyilvánulnak a kereskedő és a gyártó kölcsönös kommunikációjának eredményei, kiütköznek strategikus együttműködésük jegyei. A pavilonmunka megtervezésénél, organizálásánál előnybe kerülnek a trade-marketinges kooperálásban haladottabb cégek; ajánlataik sokrétűbbek, vonzóbbak. A szakvásárokra történő pavilonépítés, illetve sokszereplős pavilonokban a helyfoglalás, a parciális helyen történő beltér-kialakítás, a pavilonmunkához kellő felszereltség biztosítása, a pavilonszolgálat üzemeltetése együttesen eléri azt a költségfokot, hogy a trade marketing-beli hátramaradást bizonyos gyártóknál akár veszélyesnek is tekinthetjük.

          A trade marketing előtervezéséhez, majd továbbtervezéssel összekapcsolódó gyakorlati folyamatához egyaránt szükséges adatgyűjtés és adatelemzés. Az értékesülés alakulásának követése úgy teljes, ha az időszaki  tényleges eladást rendre összevetik a tervvel, és az eltérések magyarázatát más adatok felhasználásával megkeresik. Ugyanígy rendre össze kell hasonlítani a marketing-költségvetési tervet a valóságos költésekkel, a vevőknek valósan

adott kedvezményeket a kategória előirányzatával. Elemző vizsgálatok kell illessék a promóciók hatását, az árréseket, a készlethiányt, a túlkészletezést, a polcrészesedést és így tovább.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

Beküldve:

Kereslet és kínálat előrejelzés a munkaerő tervezésben

More Pékség
Összegzés:  Az igény előrejelzés és az ellátás előrejelzés megismerésén keresztül, az olvasó a cikk végeztével megismerkedik a munkaerő tervezés minőségi és mennyiségi megközelítéseivel és egy rálátást kaphat arra, hogyan tudja ezt kamatoztatni versenytársaival szemben.

A szervezet emberi erőforrás osztályának kétféle előrejelzést kell megtennie, melyek a keresleti és a kínálati előrejelzések. Egyrészt az igény-előrejelzés, másnéven kereslet-előrejelzés, az a folyamat, amelynek során az emberi erőforrások osztálya megbecsüli a szükséges jövőbeni minőséget és létszámot. Ennek a hosszú távú vállalati terven és az éves költségvetésen kell alapulnia, amelyet ezután tevékenységi szintekké alakítanak át a különböző funkciók és osztályok számára. A kereslet-előrejelzés során számos tényezőt kell figyelembe venni. A külső tényezők magukban foglalják a társadalmi és technológiai tényezőket, valamint a gazdasági klíma változásait helyi és nemzetközi szinten egyaránt. A belső tényezők közé tartoznak a szervezetek termelési szintje, a szervezet saját költségvetési korlátai, a szervezeti felépítés és az alkalmazottak elkülönítése. A kereslet-előrejelzés előnyei többek között a következők, a szervezet képes lesz számszerűsíteni a szervezet termékeinek előállításához szükséges munkák számát. Továbbá segíteni fogja a szervezetet abban, hogy megelőzze a készséghiányt, amikor és ahol a legnagyobb szükség van rá. Mindazonáltal a szervezet képes lesz figyelemmel kísérni a törvényi előírásoknak való saját betartását, ami a munkahelyek fenntartását illeti. Végül a szervezet képes lesz felmérni a megfelelő létszámot, amelyre a szervezet különböző részein szükség van, és elkerülheti a felesleges költségeket.

Az ellátás-előrejelzés az a folyamat, amelynek során a szervezet megméri, hogy a jövőben hány ember lesz elérhető mind belsőleg, mind külsőleg, miután figyelembe veszi az olyan dolgokat, mint az órák és a munkakörülmények változása, az előléptetések és a belső mozgások, valamint a hiányzások. Jó ellátási előrejelzésre van szükség annak számszerűsítéséhez, hogy hány ember és beosztás várható a közeljövőben, tisztázható a létszám összetétele, megelőzhető az emberhiány, és felmérhető a jelenlegi létszám a szervezet különböző részein. Az ellátás-előrejelzés hatékony végrehajtása érdekében ellátási elemzést kell végezni, bevonva a meglévő emberi erőforrásokat, a belső ellátási forrásokat és a külső ellátási forrásokat.

A munkaerő-tervezés különféle nagy léptékű megközelítéseket kínál. A társadalmi kereslet megközelítésével a szervezet azon képességére támaszkodik, hogy értékelje a társadalom oktatási követelményeit. Ez az egyén keveréke az oktatás iránti igény iránt, de az adott társadalomban élő minden egyén tekintetében. Ez nem mindig könnyű, sőt nem is lehetséges, főleg ha nagy szervezetekkel foglalkozunk. Ezért leginkább a múltbeli demográfiai trendek jövőbe vetítésére támaszkodik. Ez a megközelítés képes megmutatni, hogy hány hallgató készül egy adott szakmára, és a korábbi tapasztalatok alapján akár céldátumot is megadhat oktatásának befejezéséhez. Ezeket az előrejelzéseket korlátozza, az oktatással kapcsolatos költségek, a társadalom demográfiai jellemzői, például a halálozás és a termékenység, az átlagos háztartás preferenciái és ízlése az oktatás szempontjából, a képzett emberek által megszerzett jövedelem, a hallgatói támogatások megléte és mértéke. Ezek a korlátok csak egy része azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a társadalmi keresleti megközelítés szembesül, és mint ilyen, óvatosan kell megközelíteni.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Beküldve:

Bevezetés a trade-marketingbe – a súlypont-szerkezet

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinggel foglalkozó cikksorozatában az eddig tárgyalt üzletpolitikai fogalmak közt több is akad, amelyet könnyű összetéveszteni a trade marketing viszonylag újkeletű fogalmával/gyakorlatával.  Elsősorban a push jellegű nagybani értékesítési modell, valamint a shopper marketing jön szóba. Továbbá megzavarhat bennünket egy olyan itthoni kifejezés is, amelyet cikkeinkben eddig nem emlegettünk, ez pedig a „kereskedelmi marketing”. Ez a magyar szópár kereskedelmi vállalatok saját marketingjére vonatkozik, eképp jelentése nem egyezik a „trade marketing” jelentésével (hiába fordítanánk amúgy joggal az itt jelzőként szereplő „trade”-et „kereskedelmi”-nek). Az angol kifejezés ugyanis nem a kereskedőcégek önálló üzletpolitikai aktivitását hangsúlyozza, hanem épp ellenkezőleg: egy-egy gyártó vállalat sokrétű együttműködését egy vagy több kereskedelmi vállalattal, tehát a termelői és kereskedői üzletpolitika közössé tételét. A szóértést zavarhatja még egy másik alaki hasonlóság is, úgyhogy gyorsan kijelentjük: a patinás „trade mark” kifejezés egészen másfelé mutat, mint a „trade marketing” nevezet (tudniillik a védjegyek tematikája felé).

                A push jellegű nagybani értékesítési modellt – amelyben a termék-előállító cég kereskedőket célozva promotálja áruját – tekinthetjük akár preformált (vagy kezdetleges) trade-marketinges modellnek is, feltéve, ha a gyártó a termék értékesülési sorsát, ösztönző elemek alkalmazása mellett, egészében le kívánja követni. Másképpen mondva, az említett értékesítési modell az alapját képezi a trade marketingnek: ez az együttműködés érik fejlesztések útján trade-marketinges jellegűvé. De ha már ilyenné lényegült, akkor a marketing már nem kereskedő-centrikus a gyártó felől nézve és nem fogyasztó-centrikus a kereskedő felől nézve, hanem a gyártó felől nézve is két-súlypontú (egyszerre kereskedő- és fogyasztó-centrikus), és a kereskedő felől nézve is az. Utóbbi számára ugyanis a kibontakozó trade marketingben fontossá válik a gyártó befolyásolása is, nemcsak a fogyasztóé.

             A klasszikus marketing mintájára a trade marketingben is érvényesül egyfajta 4P-s marketingmix, némiképp módosított összetételben: Presence (termékválasztás) – Pricing (árazáspolitika) –  Placement (kihelyezés) – Promotional Strategy ( promóciós stratégia). Valójában azonban a trade marketing inkább 6-7 P-s marketingmixet szokott alkalmazni; a plusz P-k egyike a Proposition (egyes speciális észrevételekhez kapcsolódó ajánlattevések a gyártó és a kereskedő közös lehetőségeit illetően), egy további P a Pack (teljes, komplex ajánlatcsomag kidolgozás), esetleg a People (az emberi tevékenység-oldal)  elemzésével társítva.

              Mindezekkel a megállapításokkal még épp csak körvonalaztuk –   arculatában alig is láttattuk –, miben áll a trade marketing.   Legközelebb, amikor a shopper marketinghez és a brandekhez való viszonyát világítjuk meg, többre jutunk majd.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

Beküldve:

Munkaerő tervezés rendszerszemlélete

More Pékség
Összegzés:  Az a tény, hogy növekszik az iskolázott munkanélküliek száma, nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiac jó lenne a munkaadók számára.  Vajon mi lehet az oka? Továbbá az olvasó megismerkedhet a tervezés folyamatával, fontosságával.

Figyelembe véve az összes szervezet turbulens környezetét, tele ciklikusan és véletlenszerűen bekövetkező ingadozásokkal, valamint megszakításokkal, e változások üteme, valamint az őket körülvevő struktúrák hatással lesznek a szervezet humánerőforrás-igényeire, és stratégiai lépéseket kell tenni. A munkaerő profilja folyamatosan változik, amikor a nem, az életkor, a technikai készségek, a társadalmi háttér és az írástudás szintjét vizsgálja. Mindezeknek komoly következményei lesznek a szervezetek munkaerőire nézve, és az emberi erőforrások osztályának képesnek kell lennie hatékony reagálásra a munkaerő-tervezés révén. Az a tény, hogy növekszik az iskolázott munkanélküliek száma, nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiac jó lenne a munkaadók számára. A szervezetek növekvő összetettsége azt jelenti, hogy sok olyan speciális készségre van szükségük, amelyeket nagyon ritkán találnak meg. Az ilyen alkalmazottakat fel kell venni és meg kell tartani, mert távozásukkor nagyon nehéz őket pótolni. A jogszabályok és a kormányzati ellenőrzés bármilyen változása a munkaerő különféle hátrányos csoportjaival szembeni megerősítő intézkedések hatással lesz a szervezetre. Ugyanez vonatkozik a munkaidőre és a munkakörülményekre, a gyermekek és nők foglalkoztatásának korlátozására, a szerződéses munkára és az alkalmi munkára vonatkozó jogszabályokra stb. Mindezekkel a szervezetnek szisztematikus munkaerő-tervezés révén kell foglalkoznia.

A jogalkotási ellenőrzés már nem olyan egyszerű, mint szervezetek felvétele és kirúgása. A jogszabály most már nagyon megnehezíti a szervezet számára, hogy gyors, olcsó módon csökkentse a munkaerő nagyságát. Nagyon könnyű növekedni, de nagyon nehéz leadni a plusz súlyt, mivel a munkajog mindig megvédi a munkavállalókat elbocsátások és bezárások idején. A humánerőforrás-osztálynak átfogó terveket kell tartalmaznia ennek kezelésére a munkaerő-tervezési programjaiban.

A nyomáscsoportok hatásához tartoznak a politikusok, a szakszervezetek és az emberek, akiket az óriási szervezetek elhelyezkedése miatt el kellett hagyni. Mindig nyomást gyakoroltak a szervezet vezetésére olyan kérdésekben, mint a belső toborzási és előléptetési politikák, az alkalmazottak családjával való bánásmód stb. Mindezeket figyelembe kell venni a megfelelő gazdálkodási tervezés során.

A tervezés rendszerszemlélete, a szisztematikus gondolkodás elterjedése és az információs technológiai forradalom megjelenése azt jelenti, hogy a tervezésre és az adatelemzésre még nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint korábban, így a munkaerő-tervezés még fontosabbá vált, mint a múltban.

Továbbá a munkaerő-tervezés során figyelembe kell venni azt az időt, amelybe az alkalmazottak felvétele és kiképzése szükséges, mielőtt produktívan hozzájárulhatnak a szervezet céljaihoz, annak biztosítására, hogy a szervezet hatékonyan fektesse be erőforrásait. Maga a munkaerő és a fejlesztési folyamat két fő lépést foglal magában. Az első a kereslet-előrejelzés végrehajtása, a vállalat különböző munkaerő-kategóriák iránti jövőbeni igényeinek meghatározása, a másik pedig a kínálat-előrejelzés végrehajtása annak érdekében, hogy meghatározza a különböző munkaerő-kategóriák jövőbeni kínálatát a közösségtől, ahol az üzleti vállalkozás vagy szervezet található.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Beküldve:

Szegmentációs ismeretek a shopper-marketingben

StartMa markekting és vállalkozásA program marketinggel foglalkozó cikksorozatában legutóbb a shopper- marketing információs forrásairól volt szó. Most már példát is nézünk arra, milyen rendszer-szerű ismeretek rajzolódhatnak ki –  üzletileg hasznosíthatóan – az  adatgyűjtés és a szakszerű adatelemzés nyomán.

                       A vásárlói magatartásra vonatkozó adatbázis alapján a piac felosztható olyan shopper-csoportokra, amelyek egymáshoz viszonyított aránya, illetve szerepük intenzitása jól mérhető. Ezek a vásárlói szegmentumok valóságos magatartás-térképpé rendezhetők. Ezt hívják shopper-szegmentációnak. A bővülő adatbázis az eltérő szegmens követelményeket is világosan meghatározhatókká teszi. (A „szegmens” itt jelző: úgy értendő, mint „a szegmentummal kapcsolatos”, „szegmentális”). A kereskedelmileg legjövedelmezőbb shopper-szegmentumra több marketingműveletet kell irányítani, mint a kevésbé jövedelmezőkre – ám egy adott bolt vagy árucsarnok

lehet, hogy éppen egy kisjövedelmű szegmentumot fog a leginkább kitüntetendőnek találni, ha bizonyos olcsó termékek nagybani értékesítése ott többet hoz, mint magasabb árú termékek szűkebb (az adott helyen túl szűk) kelendősége.

                    A shopper-alapú piacszegmentálást keresztező irányú, a piacszegmentálással tehát semmiképp sem azonosítandó marketinges aktivitás a termék-pozicionálás. Ez utóbbi marketingmix-alkalmazás által megpróbálunk egy-egy termékkel minél több szegmentumot megcélozni.   Ehhez meg kell ismernünk különböző vevő-csoportok hasznossági felfogását és vevői viselkedését.

                      Mivel így vagy úgy, többé-kevésbé eltér a termékközpontok profilja, arculata, természetszerű, hogy egy bizonyos termékközpont nem ugyanazt a szegmentációs képet kapja meg adatai nyomán, mint egy másik.  Az angol kereskedelmi nyelvben felhalmozott shopper-magatartási elnevezések (és alárendelt variáns-nevek) közül az egyik üzlet esetében csak nyolc választódik ki, a másik üzlet esetében tizenhét, és az átfedési szám ilyenkor is kisebb lehet nyolcnál. Nézzünk mutatóba néhány ilyen elnevezést – csak hozzávetőleges, súlyozatlan, abc-szerinti felsorolásban. Brand-Seekings vagy Brand-Aspirationals (márka-keresők), Conveniences (kényelmesek), Discovery-Seekings (felfedezők), Finers (ínyencek, gourmandok),  Healthys (egészségesek; nem feltétlen egészség-centrikusak), Mainstream (átlagosak), One-Stop Shoppers (egyszeri bevásárlást intézők), Price Sensitive Affluents (olyan jómódúak, akik határozottan árérzékenyek, nem is csak az ár/érték egyensúlyra figyelve), Quality-Seekings (minőségkeresők), Social Shoppers (társasági vásárlók: barátokkal jönnek maguknak vásárolni, bevonva őket a választásba; elektronikus vásárlás esetén pedig a közösségi média igénybevételével, megosztásokon át érnek célt), Traditionals (hagyomány-preferálók), Trendy Quality Seekers (az előbbivel ellenkező attitüd), Value-Seekings (értékvadászok), Variety-Seekings (akik mindig nagyobb mérvű választékra kívánnak bukkanni) – és így tovább.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

Beküldve:

Munkaerő tervezés hátrányos helyzetben

More Pékség

Előszó:
Cikkünkben az olvasó megismerkedhet a munkaerő tervezés alap pilléreivel és előnyeivel. A munkaerő tervezés stratégiájának és céljainak ismertetésén túl, betekintést nyújtunk a humánerőforrás terv fontosságának, működésének lépéseivel.

A munkaerő-tervezést emberi erőforrás-tervezésnek is nevezik, és ezt a folyamatot használja a menedzsment annak meghatározására, hogy a szervezetnek hogyan kell az A pontról a B pontra lépnie a munkaerő tekintetében. Ez tervezéssel és fejlesztéssel történik, és lehetővé teszi a menedzsment számára, hogy a megfelelő típusú alkalmazottak megfelelő számban, a megfelelő helyen és a megfelelő időben legyenek. A megfelelő munkaerő megléte együttesen segíti a szervezetet céljainak elérésében, és az egyes alkalmazottak számára is a lehető legjobb előnyökkel jár. Ez a fajta tervezés lehetővé teszi, hogy a HR osztályok előre jelezzék, mely emberi erőforrásokra van szükség a munkák elvégzéséhez. A HR részleg azt is fel fogja mérni, hogy az egyes munkákhoz milyen készségek szükségesek az alkalmazottaktól. Ez meglehetősen összetett, és ha helyesen hajtják végre, ez segíteni fogja a HR-t abban, hogy megbecsülje jövőbeni helyzetét a kereslet és a kínálat szempontjából.

Előny kovácsolható az alábbiakkal. Egyrészt a megfelelő munkaerővel rendelkező munkatársak megfelelő számban rendelkeznek a szervezet különböző munkáihoz. Másrészt a szervezet munkatársainak motiválása arra, hogy produktívak legyenek és a lehető legnagyobb mértékben teljesítsenek.

A munkaerő-tervezés stratégiák összessége és az önmagát megtervező munkaerő-folyamat. A hatékony humánerőforrás-terv különféle mechanizmusokat fog biztosítani, amelyek megszabadulnak a tehetségbeli hiányosságoktól, amelyek a szervezet munkaerő-kínálata és kereslete között fennállhatnak. Ez természeténél fogva rendkívül dinamikus folyamat, és rendszeres kiigazításokat igényel, mivel a munkaerőpiac körülményei folyamatosan változnak.

Miért fontos a munkaerő-tervezés? Amennyiben úgy látjuk, hogy a munkaerő-tervezés részben a jövő előrejelzésére vonatkozik, még a tökéletlen előrejelzés is jobb, mint a semmi.  Amikor előre jelzi a jövőbeni szervezeti igényeket, előnyt szerez a versenyben, mert jobban meg tudja tervezni ezeket az igényeket.  Ez lehetővé teszi a lehetséges problémák megoldását, például a készséghiányokat.

Munkaerő-tervezés céljai a következők. A munkaerő-tervezés fontos a szervezet számára, mert segít a szervezetnek jó előre felmérni jövőbeli igényeit. Így biztosítja, hogy a szervezetnek mindig megfelelő típusú emberei legyenek, megfelelő számban, megfelelő időben és megfelelő helyen. Továbbá a munkaerő-tervezés segít a szervezetnek lépést tartani az állandó változásokkal, amelyek hatással vannak rá a különböző helyzetekben, beleértve a munkaügyi környezetet is. A hatékony munkaerő-tervezés révén a szervezet képes folyamatosan elosztani és átcsoportosítani emberi erőforrásait, és hatékonyan felhasználni azokat. A szervezet számos célját csak emberi erőforrásainak hatékony felhasználásával lehet elérni. E célok közül sok magában foglalja ezen emberi erőforrások bővítését is. A munkaerő-tervezés segíti a szervezetet ennek elérésében. A munkaerő-tervezés folyamata adat formájában visszajelzést ad a szervezetnek, amely segítheti a döntéshozatali folyamatot, amikor meghatározzák, hogy mely promóciós lehetőségeket és mely alkalmazottakat bocsátják rendelkezésre. A munkaerő-tervezés olyan adatokat is szolgáltat, amelyek hasznos információkkal szolgálnak az emberi erőforrások osztályának a felesleggel rendelkező területekről és a szervezet emberi erőforrásaiban hiányos területekről.  Általában az a tény, hogy a munkanélküliek, de a képzettek száma növekszik. Ennek ellenére a piacon számos készségből is hiány van. Ezért fontos, hogy egy szervezet hatékonyan toborozza és megtartsa munkaerejét. Rengeteg változás történik nap, mint nap a különféle irányítási technikákban, marketing módszerekben és gyártási technológiákban. Ezeknek a változásoknak a hatása mélyen befolyásolta sok munkahely hátterét, valamint azok leírását. Ezek elbocsátásokat okozhatnak, és problémákat okozhatnak a munkaerő visszatartásával és átcsoportosításával kapcsolatban. Mindezek hatékony, szisztematikus és intenzív munkaerő-tervezést igényelnek.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)