Összefoglaló:
Az olvasó a vidéki térségek meghatározásán túl, megismerkedhet a vidék és város kapcsolati rendszerével. Mindemellett napjainkban ingázó munkavállalók és a városokból kitelepülő családok összefüggéseivel.
Összességében azt láthatjuk, hogy változik a „város” szerepe. A múltban a dél-afrikai körkörös migráció klasszikus mintázata létezett. Ami azt jelenti, hogy, a férfiak dolgozni mentek, általában valahol távoli helyekre, pénzeket utaltak haza, majd később visszavonultak a vidéki közösségi otthonba. Ez már nem így történik, legalábbis nem ugyanúgy.
A vidéki és városi térségek elkülönítése országonként más és más kritériumrendszer alapján történik. Az Európai Unió rendelkezik meghatározással a vidéki térségek definiálására, ugyanakkor az egyes országok is törekszenek az adottságaiknak jobban megfelelő, saját meghatározásra. Ennek oka elsősorban a támogatások lehívásának minél teljesebb körű, ugyanakkor lehetőleg egyszerű kritériumok alapján történő biztosítása. A vidéki térségek lehatárolásának ezért nagy jelentősége van gazdasági, vidékfejlesztési szempontból. Mindemellett a vidéki térségek lehatárolásának tudományos értékű szempontrendszerre is szükség van, mert az a kérdés, hogy mit tekintünk vidéknek, hogy miben különbözik a városi térségtől, nem egyszerűsíthető le támogatási kérdésre.
A vidékiség sokat hangoztatott jellemzője a jobb környezeti minőség, a nagyobb zöldfelületi arány. Ez nyilvánvalóan befolyásolja a vidék által betölthető funkciókat és ezen keresztül kapcsolatát a városi térségekkel is.
Mindazonáltal napjainkban a „város” közelebb áll a vidékhez, az emberek a város és a gazdaságok házai között ingáznak, a családok pedig megosztottak és mobilak (szezonálisan, de akár naponta).
Véleményem szerint ez szinte értelmetlené teszi a pillanatfelvételen történő lakóhely kérdését. Úgy gondolom ahelyett, hogy aggódnánk a számok vagy a városok besorolása miatt, jobb befektetni a megélhetés változó térbeli dinamikájának – a települési, termelési, beruházási, felhalmozási minták – megértésébe. Ehhez a helyi önkormányzatok, a szolgáltatásnyújtás, az infrastrukturális beruházások, valamint a gazdasági és területrendezés radikális újragondolása szükséges. Indokolttá vált a régi gyarmati tervezési modellek elhagyása, és át kell tervezni a statisztikai adatgyűjtésnek, továbbá az új összefüggéseknek megfelelően.
Régóta érvelnek egyesek a tervezés és fejlesztés regionálisabb térbeli perspektívája mellett, beépítve az átalakított vidéki térségeket és összekapcsolva a városi területeket, bármilyen típusú. A helyi gazdasági fejlődés zajlik, de az állami (és magán, civil szervezetek és adományozók) széttöredezett, diszfunkcionális jellege miatt nincs összehangolva, támogatva és a legtöbbet kihasználva. Ennek megvalósításához természetesen működő bürokratikus államra, valamint gazdasági és politikai stabilitásra van szükség. Ez sajnos még mindig messze van.
Addig az emberek folytatják életüket, átalakítják a városi és vidéki tereket, valamint a kapcsolatokat olyan módon, amelyet a tervezési tankönyvek és a népszámlálási adatok egyszerűen nem árulnak el.
Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.
A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.
A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!
Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Megélhetés egy kistelepülésen
(X)
