A biogáz hasznosítása

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Biogáztermelés alapanyagai

  • Állati trágyák (marhatrágya, sertéstrágya, baromfi trágya, marha hígtrágya, sertés hígtrágya)
  • Szántóföldi növények (silókukorica, kalászos teljes növény, cukorrépa, répalevél, fűszenázs)
  • Élelmiszeripari melléktermék (melasz, szőlőtörköly, gyümölcstörköly, sörtörköly, gabona szeszmoslék)
  • Kommunális hulladék (konyhai élelmiszer-hulladék, szennyvíziszap, zöldkaszálék)

A biogáz felhasználásának lehetőségei

Magas energiatartalma miatt (kb. 50 – 60% metán) energiatermelésre lehet hasznosítani. A biogáz energiatartalmát a metántartalomból lehet következtetni: 1  metán 9,94 kWh energiát tartalmaz. 60%-os metántartalom esetén 1  biogáz 0,6 l tüzelőolaj energiájával egyenértékű. Lehetséges felhasználási módok:

  1. melegvíz előállítása biogáz üzemű kazánban;
  2. kapcsolt villamos- és hőenergia termelés (kogeneráció), hűtőközeg előállítása esetén trigeneráció;
  3. földgáz minőségű biometán előállítása.

  1. Melegvíz előállítása biogáz kazánban

A biogáz legegyszerűbb és legolcsóbb hasznosítási módja biogáz égetésére alkalmas kazánban melegvíz előállítás. A fejlődő országokban ez az egyik legelterjedtebb hasznosítási mód. A biogáz üzemű kazánokat el lehet látni olyan égőfejekkel is, melyek alkalmasak egyéb folyékony vagy légnemű energiahordozók elégetésére (fűtőolaj, földgáz, PB gáz). Ehhez az egyszerű hasznosítási módhoz nagyban hasonlít a fejlődő országok energiaellátását célzó programok eredményeképpen létrejött egyszerű felépítésű biogáz üzemű tűzhelyek és lámpák használata. A vezetékes villamos rendszerektől elzárt területeken a biogáz üzemű lámpa lehetőséget biztosít olcsó fényforrás használatára.

  1. Kapcsolt villamos- és hőenergia termelés

A biogáz üzemű generátorblokk, melynek felépítése azonos a földgáz üzemű kogenerációs berendezésekkel, a gázmotor nagyságától függően a biogáz energiatartalmának 25-42%-át képes villamos energiává alakítani, míg termikus hatásfoka 40%-körül alakul. A kis teljesítményű motorok elektromos hatásfoka alacsonyabb. A kogenerációs berendezések összhatásfoka (elektromos és termikus) 75% fölött van. A biogáz használata áramtermelésre azért is előnyös lehet, mert földgázt válthat ki, csökkentve ezzel a külső szállítóktól való függést. (A kogeneráció jelentése: hő- és villamos energia kombinált gyártása. Míg a hagyományos erőműveknél a villamosenergia gyártása közben létrejött hőenergiát a környezetbe engedik ki, addig a kogenerációs egységeknél fűtésre használják fel, ezzel megtakarítva a fűtőanyagot, illetve a költségek jelentős részét, melyet egyébként a fűtőanyag megvásárlására kellene fordítani.)

Lényegesen magasabb összhatásfok érhető el biometán üzemű törpe aggregát és bojler összeépítésével (a víz melegítése és a motorblokk hűtése azonos folyamatok), amely használati melegvíz mellett elektromos áramot is termel (az esetleg felesleges áram tárolása rövidtávon akkumulátorral, hosszú távon vízbontással, H2 és O2 gázok tárolásával a legelőnyösebb). Bár az elektromos hatásfok alacsony, a termikus hatásfok magas; az egyedüli veszteségforrás a kipufogógázzal távozó hő, az összhatásfok 90% feletti. Ez a megoldás semmiféle hálózatot nem igényel (sem villamos-hálózatot, sem táv hő-hálózatot), ezért osztott/családi termelés céljára (az élelmiszer-önellátáson kívül energia-önellátásra is) előnyös.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Falfelületfűtés, falfelülethűtés

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

Fűtési rendszerek kombinálása

A fűtési rendszerek kombinált alkalmazása tovább javítja a komfortérzetet. A helyiség alacsonyabb hőmérséklete pozitívan hat a vegetatív idegrendszerre, az ember közérzete javul, frissebbnek érzi magát és nő az agy szellemi teljesítőképessége. Orvosi szempontból figyelemre méltó, hogy falfűtésnél a helyiségek porterhelése jelentősen csökken az alacsonyabb fokú konvekció miatt. Elsősorban a helyiség külső falainak belső felületén érdemes falfűtést kialakítani, és csak másodsorban a belső falakon, mert erre csökken a külső tértől elhatároló felületek hideg (illetve nyáron hő-) sugárzása.

A falfűtési rendszer nyáron hűtésre is alkalmazható. A hűtés többletfelületet igényel a fűtéshez képest, ezért a hűtésre is használt rendszer, fűtési üzemmódban túlméretezett lesz. Ez egyben előny is, mert alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízre lesz szükség. A hűtés miatti többletfelületet a mennyezetre is lehet szerelni – mivel sugárzó fűtés – megfelelően fog működni. Mint minden sugárzó fűtésnek, a fal- és a mennyezetfűtésnek is van konvekciós összetevője. A mennyezet esetében hűtési üzemmódban ez különösen előnyös, hiszen a hideg levegő természeténél fogva lefelé igyekszik, pont ahol szükség van rá.

A felületek hűtésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a páralecsapódás elkerülésére. Ha nem csak fűteni, de hűteni is szeretnénk, a szabályozó rendszert alkalmassá kell tenni a felületeken kicsapódó nedvesség és a penészesedés elkerülésére. A fűtéshez képest ehhez bonyolultabb szabályozó rendszerre van szükség.

Összefoglalva a falfűtés-falhűtés előnyei:

  • gyors felfűtési idő miatt rendkívül jól szabályozható a helyiségek hőmérséklete
  • A falakban található csőrendszer (felfűtött állapotban) hőmérő segítségével könnyen megtalálható, ezért nem kell félni a képek, polcok felrakásától
  • A nagy felület hősugárzása miatt egyenletes a meleg a helyiségek minden pontján
  • A külső falakra szerelt fűtési rendszer további előnye, hogy megszünteti a külső felek hideg sugárzását
  • További előnye a falfűtésnek, hogy a nyári melegben hűteni is lehet a rendszerrel, azáltal, hogy hideg vizet keringetünk a rendszerben
  • Amennyiben a rendelkezésre álló falfelületek kevésnek bizonyulnak, lehetőség van mennyezetfűtésre is.
  • A vakolatba keverhető speciális folyadék segítségével a vakolat hőleadó képessége jobb lesz
  • falfűtési rendszernél minimális a légmozgás
  • Energiatakarékos, mivel a rendszer hőmérséklete maximum 45-47 °C
  • Nincs szükség speciális vakolatra

falfűtés rendszer szabályozásánál nagyon fontos, hogy a felületfűtések köreinek végződései hidraulikailag kiegyenlíthetőek legyenek, valamint fontos, hogy ezeket a köröket termosztátokról lehessen vezérelni, ennek köszönhetően ugyanis az összes helyiség szabályozhatóvá válik.

Falhűtés alkalmazási területek:

  • falfűtés, hűtés minden olyan helyiségben alkalmazható, ahol elegendő a fűthető falak felülete,
  • Fontos, hogy a hálószobákban, gyerekszobákban sohasem használjunk kizárólag padlótemperálást,
  • Ezért a falfűtés kitűnő kiegészítése lehet a padlófűtésnek,
  • A rendszer működőképes mind gáz, mind geotermikus energiával is.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Felületfűtés, felülethűtés

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A sugárzó fűtések komfortja régi találmány. Kezdetben erre inkább csak a padlót használták, de a fűtési rendszerek fejlődésével megjelent a fal és a mennyezet is, mint erre alkalmas felület, ami falfűtés-hűtésre és mennyezetfűtés-hűtésre egyaránt kínál megoldásokat.

A födémbe integrált fűtés-hűtés nagy szabadságot biztosít a belső terek kialakításánál. Könnyebben és gyorsabban kivitelezhető a mennyezetfűtés, mint a vakolatos módszerrel. Fűtési-hűtési rendszer kialakításához nem szükséges a mennyezet belső vakolása és álmennyezet építése sem, a fal csak glettelést igényel. Alkalmazásával az épületklíma huzat, zaj és pormenetes kialakítása válik lehetővé. Az alternatív energiákkal jól illeszthető, gazdaságosan működtethető rendszert alkot.

A sugárzással leadott energiával kellemes hőérzet alakul ki. A hagyományos fűtési módokkal elért hőérzettel megegyező komfortérzet eléréséhez akár 2-3 °C-kal alacsonyabb helyiséghőmérséklet is elég felületfűtések esetén. Mivel 1 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet kb. 6% fűtési költség megtakarítással jár, így a felületfűtéssel nem csak a komfortérzetet javítjuk, hanem pénztárcánkat is kíméljük. Az alacsony előremenő közeghőmérséklet hőszivattyúval vagy kondenzációs kazánnal is előállítható, ezek hatásfoka alacsonyabb előremenő hőmérséklet esetén még kedvezőbb.

A kevesebb energia ráfordítás nem mellesleg kisebb környezet terheléssel is jár, ami manapság szintén nagyon fontos szempont. Meg kell említeni a felületfűtések élettanilag kedvező hatását is. A felületfűtés esetében nincs a radiátoros fűtés konvekciója során keletkező gyenge légáram által felkevert por, és a levegő sem olyan száraz, mert a 2-3 fokkal alacsonyabb léghőmérséklethez kedvezőbb (magasabb) relatív páratartalom párosul. Ilyen fűtés estén a radiátorok sem vesznek el helyet a térből (igaz, a szekrények és egyéb berendezési tárgyak helyét a felületfűtés tervezésekor is figyelembe kell venni).

Padlófűtés esetén a padlóba fektetett fűtési csővezetéken áramló meleg víz felmelegíti a padló szerkezetét, amely így egyenletesen adja le a hőt a helyiségben. A padlófűtés önmagában vagy más felületfűtéssel (pl. falfűtés, mennyezetfűtés) együtt, kombinálva is alkalmazható. Mivel a padló szerkezetének (beton) felmelegedése, illetve lehűlése viszonylag hosszú ideig tart, nagy a rendszer hő-tehetetlensége. Más felületfűtéssel kombinálva ezért a padlófűtés, mint temperáló fűtés használandó. Ekkor a padlófűtés egy állandó hőbevitelt és kellemes, langyos padlóhőmérsékletet biztosít, míg a fal vagy mennyezetfűtés fedezi a maradék, szükséges hőteljesítményt, és elvégzi a hőmérséklet igény szerinti, viszonylag gyors szabályozását. A 2-3 cm vakolat hőtehetetlensége kicsi. Ez esetben padlótemperálásról beszélünk, mivel a megnövelt fűtőfelület minden esetben alacsonyabb fűtővíz illetve padló (felület) hőmérsékletet eredményez, kiküszöbölve az önálló padlófűtés okozta porlebegtetést. Ugyanez érvényes a mennyezetfűtésnél is.

Egészségügyi okokból a padlófűtés felületi hőmérséklete tartózkodási zónában legfeljebb 29 °C lehet (fürdőszobában 33 °C, fal mentén 50 cm-es sávban 35 °C). A méretezéskor a rendelkezésre álló padlófelületből vonjuk ki a bútorok által eltakart felületet vagy számoljunk 15-20%-kal kisebb felülettel.

            Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A hőszivattyúról (2)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A hőszivattyú működési elve

  1. kompresszorösszesűríti a gáz halmazállapotú hűtőközeget (villamos energia felhasználásával). Az összesűrített gáz ettől erősen felmelegszik.
  2. A forró gáz melegét a beltéri egységben – egy vizes hőcserélőben (kondenzátor) adja le – a lakás fűtésére és melegvíz készítésre használjuk, közben a [R407C] gáz kihűl, lecsapódik, ismét folyadékká válik.
  3. A folyékony közeg – egy expanziós (fojtó szelep) szelep segítségével nagyobb keresztmetszetű térbe – tehát tágasabb helyre – az elpárologtatóbaáramlik. Az itt lecsökkent nyomás hatására a közeg újra gáz halmazállapotúvá válik, kitágul, és ettől erősen lehűl.
  4. Mivel a külső környezet még a téli napokon is melegebb, mint ebben az állapotban a klímagáz, ezért a kültéri egységben – az elpárologtatón keresztül átszívott több száz, akár több ezer köbméter levegő segítségével – “előmelegítjük” a klímagázt, tehát a környezetből hőt vonunk el. Ezt a már melegebb klímagázt – az első ponttól indulva – ismét összesűrítjük. Így tudjuk a levegőből “kinyerni” az energiát!

(Az expanziós szelep működését szemléletesen egy szódásszifon patronhoz hasonlíthatjuk. Ha lassan tekerjük be a szifonpatront, akkor a benne összesűrített széndioxid is lassan kerül a szódásüvegbe, és bár hűvösnek érezzük a patront, nem tesz kárt a kezünkben. Ellenben ha gyorsan tekerjük be, a hirtelen kiáramló gáztól erősen lehűtjük és akár oda is fagyhatnak az ujjaink a szifonpatronra!)

Hőszivattyú üzemmódok, hőszivattyúk üzemmódjainak meghatározása

  1. Monovalens fűtés

Monovalens esetben egyedül a hőszivattyú látja el az épületet fűtéssel. Kizárólag alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekhez alkalmas.

  1. Bivalens fűtés

Bivalens fűtésnél a hőszivattyú mellett még más hőfejlesztő berendezést használnak (gázkazán, vegyestüzelésű kazán, stb.) Ilyen esetekben a hőszivattyút csak addig a hőmérsékletig használják, amíg az megfelelő hatékonysággal dolgozik (0- -5 °C). Innentől a második kazán készíti a fűtési melegvizet. Bivalens fűtésrendszerrel már a hagyományos radiátorok fűtése is gazdaságosan megoldott (60 °C)

  1. Monoenergiás fűtés

A monoenergiás rendszerben kizárólag hőszivattyú dolgozik, akár -25 °C külső hőmérsékletig üzemel. Ennél az extra hidegnél az elektromos fűtés-kiegészítés segíti a hőszivattyút a fűtési maximum elérésében. Ez a rendszer is alkalmas radiátoros fűtéshez.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A hőszivattyú

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A hőszivattyú a hagyományos fűtőberendezések helyett (gáz, szén, fa, olaj, villany) fűtésre, hűtésre és melegvíz előállítására használható (Sadi Carnot és a róla elnevezett Carnot körfolyamat-nak köszönhetően több mint 200 éve létezik), amely a környezetéből hőt von ki, és azt az ismert tüzelőanyagoknál sokkal jobb hatásfokkal, a környezetet kímélve hasznosítja. Röviden: a Nap környezetünkben tárolt energiáját – levegő, víz, talaj -, plusz hozzáadott villamos energiát felhasználva, fűtjük az épületeinket. (Az arány kb. 75% környezeti energia + 25% villamos energia.) Karbantartási igénye alacsony, mint a hűtőszekrényeké! Gazdaságos, biztonságos, nincs szénmonoxid mérgezés!

Mi is az a hőszivattyú?

A hőszivattyú energiatakarékos fűtő-hűtő berendezés:

  • fűta gáz- villany- olaj és vegyestüzelésű kazán helyett;
  • hűta klímaberendezés helyett;
  • melegvizet készít (HMV)a villanybojler helyett.

A hőszivattyú takarékos, biztonságos, egyszerű fűtő (hűtő) berendezés, amely alkalmazásakor néhány dologra oda kell figyelni:

  • megfelelő teljesítményű hőszivattyú kiválasztása;
  • elégséges méretű puffertartály beépítése;
  • a kívánt tömegáram biztosítása az előbbi kettő berendezés között (hőcserélő, csőátmérő és keringető szivattyú pontos megválasztásával);
  • elégséges villamosenergia az indító áramhoz.

A hőszivattyú működési elve

A hőszivattyú működéséhez a legfontosabb a hűtőközeg, (munkaközeg). A hűtőközeg tulajdonsága, hogy a forráspontja alacsony hőmérsékleten van. Ha a levegő-víz hőszivattyú kültéri levegőt vagy a víz-víz hőszivattyú talajból származó hőhordozó közegét egy hőcserélőbe (elpárologtató) vezetjük, amelynek másik oldalán a munkaközeg kering, a munkaközeg elvonja az elpárolgásához szükséges hőt a vízből vagy a levegőből, és folyadék halmazállapotból gőz halmazállapotúvá válik. A hőforrásként használt víz, vagy levegő közben néhány fokkal hidegebb lesz. (folyt.köv.)

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A korszerű távfűtés (2)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A távfűtés egyre népszerűbb: olyan nagy létesítmények is csatlakoztak a hálózathoz, mint a Duna Aréna vagy a Telekom székház (Budapest), de csatlakozási szándékát jelezte az épülő Budapest ZOO biodómja is. Ezen felül több, a hőtermelő portfólió zöldítését megcélzó fejlesztés van tervben. A moduláris hőközpont-gyártással, a biztonságos üzemelés erősítésével, valamint a távfelügyeleti rendszer két éven belüli teljes körű bevezetésével pedig még vonzóbbá és ügyfélközpontúbbá válik a távhőszolgáltatás. Ezeknek a beruházásoknak köszönhetően Budapesten egyre több intézmény, irodaház és lakóépület kapcsolódhat majd a távfűtés rendszerére. A megvalósítás hozzájárul egy élhetőbb, egészségesebb levegőjű fővároshoz. A fejlesztések nem titkolt célja, hogy az élhetőbb világvárosok versenyében beérjük Európa nagyvárosait. Kecskemét, Miskolc, Debrecen, Szombathely, Szeged, Kaposvár, Győr, Kapuvár csatlakozott a magyarországi nagyvárosok zászlóshajóiként ebben a törekvésben.

A már meglévő és új társasházaknál, irodaépületeknél ma már természetes, hogy a tulajdonosok, illetve fejlesztők komolyan mérlegelik a távhő használatát. Ennek a gazdaságosság és biztonság mellett a legfőbb oka, hogy az ingatlan értékét növeli, ha a ház üzemeltetése a lehető legkisebb környezeti lábnyomot hagyja maga után. Aminek tökéletesen megfelel a megújuló energiaforrások felhasználásával előállított távhő. A távfűtés előnye – egyebek mellett -, hogy helyben nem növeli a légszennyezettséget. Sőt, a korszerű fűtőműveknél kialakított szűrőknek köszönhetően összességében csökkentik a szennyezőanyag-kibocsátást. Az új, biomassza fűtőműveknél nulla közelébe kerül a levegőbe kibocsátott szennyező anyagok aránya.

A környezettudatos gondolkodás mellett elkötelezett szolgáltatóként hatékony és versenyképes szolgáltatással kívánják ösztönözni a távhőszolgáltatás, mint kiemelten környezetbarát fűtési mód további elterjedését.

A beruházások célja a hosszú távon fenntartható, környezettudatos, megújuló energián alapuló, hatékony távhőszolgáltatás megvalósítása, amely európai színvonalon szolgálja ki a lakossági és nagyfogyasztói igényeket.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A korszerű távfűtés

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A távhő nem csupán korszerű szolgáltatás, de egyben energiahatékony, környezetbarát, csökkenti a városok zaj- és porterhelését is – írták. Számítások szerint csak Budapesten 45 ezer gáz-, illetve szilárdtüzelésű háztartás távhőre állítása az évente megközelítőleg 67 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenését eredményezné, ezen felül éves szinten csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb szennyezőanyag kerülne a légkörbe.

Bár sokaknak a távfűtés hallatán még mindig a távhővel ellátott panellakások fűtéskorszerűsítését, és az egyedi hőmennyiség-mérő rendszerek kialakítását megelőző időszak juthat eszébe. Az elmúlt két évtizedben megváltozott a fűtési eljárás általános megítélése, és mára a fűtési rendszerek rangsorában a leggazdaságosabb és környezetkímélőbb megoldások között tekintenek rá. Mindehhez persze szükség volt a technológia továbbfejlesztésére, a panelházak és egyéb társasházak nagy ívű korszerűsítési projektjeire, illetve arra, hogy 5 százalékos áfakulccsal vehető igénybe a szolgáltatás. A korszerűsített panelházakon túl azonban egyre több lakóingatlan-fejlesztő választja ezt a fűtési megoldást, főként azért, mert akár hűtésre is alkalmassá tehető a rendszer.

Többen még mindig a panelekkel társítják a távfűtést, pedig már van olyan most fejlődő városnegyed, ahol az összes új épületet ezzel a megoldással tervezik fűteni. Az utóbbi években emellett a hőszivattyús fűtési mód is előre tört az új lakásoknál, hiszen ezek a rendszerek már most megfelelnek a 2021-től életbe lépő, szigorú előírásoknak. Összességében elmondható, hogy a korszerű és környezetbarát fűtési, szigetelési megoldásokkal rendelkező lakások, akár 20-30 százalékkal is drágábbak lehetnek, mint kevésbé modern társaik.

A 2021-ben életbe lépő új energetikai követelmények ugyanis óriási kihívás elé állítják a beruházókat és a magánépítkezőket. Kevesebb, mint másfél év múlva már csak olyan lakás kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek energiaigénye közel nulla, és primer energiaszükséglete (fűtés és melegvíz-előállítás) legalább 25 százalékban megújuló energiaforrásból biztosított, tehát elvárás lesz a legalább BB energetikai minősítés is. Ráadásul a felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell venni ezeket az előírásokat. Azon kívül, hogy a rendszerek kiépítése számottevő plusz költséget jelent mind a tervezés, mind a kivitelezés során, teljesen új szemléletet is kíván.

A falusi CSOK is pozitív hatással van  a kistelepülések lakásállományának energetikai állapotára, hiszen a maximum 10 millió forintos támogatás összegének felét mindenképpen bővítésre és / vagy korszerűsítésre kell fordítani. A plusz forrás pedig lehetőséget biztosít nyílászárócserére, szigetelésre, fűtéskorszerűsítésre, sőt akár napelemek vagy hőkollektorok telepítésére is.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Könnyűszerkezetes házak értékállósága, eladása

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Lakások értéknövelése alternatív energiák alkalmazásával a könnyűszerkezetes házaknál már az építéskor alapvető. Ezért aztán ezen házak értékállósága kétségkívüli.

Számos dolog sarkallhat minket arra, hogy a könnyűszerkezetes, vagy előre gyártott „készházak” mellett döntsünk. Az ilyen épületek a manapság egyre nagyobb hangsúlyt kapó környezettudatos szemléletmód gyakorlati megvalósítása mellett a kivitelezés rövid határidejével és a relatíve alacsony áraikkal is kecsegtetnek. Mára számos megoldás közül választhatunk, az ilyen épületek építéstechnikája, ezáltal tartóssága és komfortja pedig rohamosan fejlődik.

Jól „zöldíthető” épületek

Az ilyen épületekhez jellemzően nagyon könnyen adaptálhatók a megújuló energiaforrásokat felhasználó rendszerek. Ezek az összetett rétegrendjüknek köszönhetően a legtöbbször rendelhetők olyan hőszigetelőréteggel is, amely a passzívházak felé támasztott hőtartási elvárásokat is teljesíti; hővisszanyerős szellőztetéssel és elektromos hűtő-fűtő rendszerrel együtt alkalmazva pedig valóban passzívházzá tehetők, így az építkezés csekély költsége mellett a ház későbbi fenntartása is kedvező feltételek mellett biztosítható.

Rendkívül költséghatékony

Egy könnyűszerkezetes ház építési ára jellemzően 180-350.000 forint/m2 között mozog.

Hazánkban is többféle megoldás létezik, ezek egységes jellemzője a könnyű telepíthetőség. Az alapozás általában nem tér el az ilyen épületeknél a hagyományos építkezéseken megszokottól, rendszerint sávalapra helyezett vasbeton alaplemezt alkalmaznak – ennek áráról a későbbiekben lesz szó –, bizonyos épülettípusoknál (mint például a konténerházak) azonban erre sincs szükség, pontalapozás is megfelelő alátámasztást ad a merev épülettestnek.

A falazat és a tető viszonyát, valamint a tetőszerkezetet általában a választott épületszerkezet-típus határozza meg. Arra érdemes odafigyelnünk, hogy telkünk klimatikus és domborzati viszonyaihoz keressük meg a legmegfelelőbb építéstechnikát.

Egy új építésű háznál az összköltség 2-3%-ba kerül a központi hővisszanyerős szellőztető rendszer beépítése. Lehet erre mondani, hogy drága, csakhogy ez a szellőztető berendezés egyrészt spórol nekünk a rezsin, de ami fontosabb: a hővisszanyerős szellőztető befektetés az egészségünkbe. A hővisszanyerős szellőztető rendszer egy életre megoldja otthonunkban a friss levegő kérdését, ezért a ház építésének költségvetésénél érdemes számolni ezzel az életminőségjavító megoldással.

Legtöbb esetben úgy beépíthető, hogy a központi szellőztető rendszer elemei gyakorlatilag láthatatlanok maradnak. A diszkrét elhelyezés szempontjából előnyt jelent, ha már a családi ház tervezési szakaszánál tudjuk, hogy hővisszanyerős szellőztető kerül majd beépítésre, mert így a gépészeti helyiség úgy alakítható ki, hogy a szellőztetőgép helyével is számolunk. Központi hővisszanyerős szellőztető rendszer végzi a szellőztetést, és ebben zajlik hőcsere is. A ház meleg, párás levegőjét beszívja, majd annak hőjét felhasználva felfűti a kintről beáramló hideg levegőt, így a fűtési szezon idején megfelelő páratartalmú meleg levegőt juttat vissza a lakótérbe.

A könnyűszerkezetes házakra is igénybe vehető a CSOK2019. illetve a falusi CSOK.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A könnyűszerkezetes házak fűtése

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Könnyűszerkezetes ház fűtése

Ha egy hagyományos padlófűtést szeretne, szüksége lesz a padlófűtés szerkezeti elemeire (persze ezt a kivitelező beszerzi) és egy gázkazánra is, ami jelentős költség (már, csak az anyagokat, csöveket, berendezéseket, munkadíjat számolva is), továbbá ne szabad elfelejteni, hogy a házba is be kell vezetni a gázt, amelynek szintén van költsége…és ha mindez megvan és elkészült, a használat során minden hónapban még gázszámla is érkezik…
Fontos tudni, hogy a gázos fűtésrendszer kivitelezési költsége majdnem azonos a napelem telepítésének költségével, amely elkészülte után, már energiát termel, és nem havi költséget.

Ha újonnan vásárolunk telket, már a kiválasztásakor és a ház tervezésekor sokat tehetünk annak érdekében, hogy minél energiatakarékosabb otthonunk legyen. Egy déli fekvésű telekkel, vagy a nagy ablakfelületek déli tájolásával is csökkenthetjük a fűtési számlánkat.

A használt fűtőanyag tekintetében lehet szilárd fűtőanyag, folyékony szénhidrogén, villamos energia és gáz.

A szilárd fűtőanyagok közül a szén napjainkban már kevésbé népszerű. A fa viszont ma is kedvelt, egyrészt megújuló energiaforrás, másrészt az ára is aránylag kedvező, bár az utóbbi évek tapasztalata alapján ez a fűtőanyag is egyre drágább.

Hazánkban talán még mindig a gáz a leggyakoribb fűtőanyag, bár az ára folyamatosan nő, nem megújuló energiaforrás, így ennek megfelelően a készletek csökkenésével további áremelkedésre számíthatunk. Ugyan ez ma még nehezen megmondható, mert sok minden változhat a világban. Az utóbbi években érezhetően csökkent a kereslet iránta, ami az árak csökkenéséhez vezet/vezethet.
Ha a gáz mellett döntünk, fontos tudni, hogy az építésre kiszemelt telken elérhető-e, vagy bevezethető-e elfogadható költségek mellett.

Az elemzések azt mutatják, hogy az elektromos áram ára a jövőben jelentősen csökkenhet hála az új technológiáknak, melyek a nap, szél, vagy vízenergia átalakítására születtek. Érdemes lehet tehát elgondolkodni egy teljesen elektromos fűtési rendszer kialakításában is, már csak azért is mert a házi napkollektoros megoldások ára is folyamatosan csökken.

További megtakarítást eredményezhet a szobatermosztát (hőmérséklet-szabályozó) alkalmazása. Gazdaságos megoldás lehet, mert a napi életvitelnek megfelelően üzemeltethetjük vele a fűtési rendszert. A helységek hőmérsékletét annak megfelelően szabályozzuk, hogy milyen funkcióra használjuk, ha nem tartózkodunk hosszú ideig ott, nem szükséges és felesleges pénzkidobás is a túlfűtése a térnek.

A legtöbb családi házban központi fűtéssel találkozunk, hiszen korszerű és kényelmes, ugyanakkor sokszor használt mód a padló-, a fal- vagy a szegélyfűtés.

Viszonylag kis költségigényű megoldás a konvektoros rendszer kiépítése. A gázkonvektorral a pillanatnyilag használt helységeket tudjuk felfűteni, ezért jól lehet vele spórolni. A rendszer kiépítése épületgépész tervei alapján történik így célszerű a számításai alapján kiválasztani a megfelelő konvektorokat.

Hidegburkolatú, nagy alapterületű, vagy nagy belmagasságú és sok üvegfelülettel kialakított helységek esetén célszerű padló- vagy falfűtést választani. A kazánban termelt hőt a padlózaton, a mennyezeten, vagy a falon át sugárzással adják le a réz- vagy műanyag csövek. Egyenletes, kellemes hőérzetet nyújt.
Hátrányaként emlegetik, hogy a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakulhat ki.

Ha poráramlás-mentes megoldást keresünk, választhatjuk a szegélyfűtést is, melynek során az oldalfalak alján, a padló szintjén vezetik a fűtéscsöveket, ezzel a falakat felmelegítve. Ez a rendszer energiatakarékos is, a falak felfűtésével már 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is kellemes érzetet kelt.

Ha igazán környezetbarát rendszert szeretnénk választani meleg víz előállítására vagy fűtés-kiegészítésre, gondolkodjunk el a napkollektoros megoldáson. Az optimális működést a mikroprocesszoros vezérlésű szabályozó felügyeli. A rendszerek másik legfontosabb részeleme a melegvíz-tároló, amely a kollektorra érkező energiát a felhasználásig tárolja.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A könnyűszerkezetes ház előnyei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Amikor könnyűszerkezetes házakról beszélünk, akkor ebbe a fogalomkörbe sokminden beletartozik. Hiszen annak számítanak a hagyományos faházak éppúgy, mint a korszerű, előre gyártott szerkezetű fa- vagy acélvázas könnyűszerkezetes épületek, készházak is. A cikkben a könnyűszerkezetes házak előnyei vesszük végig.

Nincs miért ódzkodnunk a könnyűszerkezetes házaktól!

A könnyűszerkezetes ház voltaképpen nagy kultúrára tekint vissza, nem csak a tengerentúlon, hanem Európában is, hiszen pl. Norvégiában is több száz éves, mai megnevezéssel élve könnyűszerkezetes házak. Tehát az a félelem, hogy csupán „rövidtávú” befektetés, alaptalan. A könnyűszerkezetes házak a világon a legelterjedtebb házak. A világ legnagyobb luxus toronyházai is mind könnyű acélszerkezetes technológiát használnak. Családi ház szinten is több könnyűszerkezetes ház épül a világon, mint amennyi téglaház.  Olaszországban, Svájcban, Kanadában, USA-ban, Skandináv országokban, Németországban, Ausztriában évtizedek óta több könnyűszerkezetes ház épül fel, mint amit más technológiával kiviteleznek.

Az építési technológia kiváló hőszigetelést biztosít, amely nemcsak a fűtési költségeket, hanem a környezeti terhelést is csökkenti. A korszerű környezetbarát technológiákat, mint pl. a napenergia hasznosítást, elektromos fűtést könnyű beépíteni, hiszen a könnyűszerkezetes építési rendszer rendkívül jól alakítható. Mindezek mellett a falak keskenyek maradnak, azonos alapterületen 10%-kal nagyobb lakóterület alakítható ki, mint a hagyományos építési eljárással készült épületeknél. További pluszt jelent a rövid, akár 18-20 hetes építési időtartam és a környezetbarát építőanyagok felhasználása.

A könnyűszerkezetes házak rendkívül jó hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek, így a téglaházakhoz képest jóval alacsonyabb fűtési költséget eredményeznek. Emellett egy téglából felépített családi ház bruttó területével megegyező készház hasznos lakótere is nagyobb – tehát egy minősített, jó minőségű könnyűszerkezetes ház mindenképp jó választás! Jó tulajdonságaik és kedvező árfekvésük miatt hazánkban is egyre elterjedtebbek.

Az előnyök összefoglalva:

  • Rendkívül gyors munkavégzés, akár 2 hónap alatt kulcsrakész épület.
  • A hagyományos szerkezeteknél akár 4 x nagyobb hőszigetelési érték.  A+ energia osztály.
  • Sokkal kisebb falvastagság, így nagyobb belső hasznos alapterület. (100nm-es háznál plusz egy szoba keletkezik a helyiség-megtakarításból a falvastagság miatt)
  • Méretpontosság.
  • Építészeti szabadság.
  • Árgarancia a kivitelezés teljes időtartamára.
  • Egyetlen vállalkozó kezében összpontosul minden.
  • A könnyűszerkezetes épületben csökkenek az allergiás panaszok a szárazvakolatnak köszönhetően.
  • Ha egyszer át kell alakítani, sokkal gyorsabban és könnyebben el lehet készíteni, sőt bizonyos részei még újra is hasznosíthatóak.
  • Az időjárás nem befolyásoló tényező, ezért egész évben kivitelezhető. Szárazépítészeti rendszer.
  • Földrengés esetén stabil szerkezet.
  • A világ legtöbb részén a legelterjedtebb épületszerkezet. Főként ott, ahol még viszontagságosabb az időjárás, mint nálunk
  • Az épület szerkezete természetes anyagokból készül.
  • Igen gyors felfűtési ideje van a falaknak.
  • A derékszög, az derékszög: a szerelt technológiának köszönhetően nagyobb méretpontosság érhető el, mint a rakott falak esetén. Ez persze emberi hibára és nem a technológiára vezethető vissza.
  • Nem jobban tűzveszélyes, mint a hagyományos téglaházak. Több tudományos kísérlet alátámasztja, hogy a könnyűszerkezetes házak nincsenek nagyobb tűzveszélynek kitéve, mint hagyományos társaik, a házak várható élettartama sem áll meg 20-30 évnél.
  • Nincsenek allergén anyagok: A könnyűszerkezetes házakban nincsenek allergén anyagok: a gipsz, melyet falburkolásra használnak természetes anyag. A falakban lévő kőzetgyapot és üveggyapot pedig nem juthat be a lakótérbe.
  • Nincs penész: A könnyűszerkezetes családi házak száraz technológiával épülnek, ezért nem maradhat víz a falakban, mely a későbbiekben penészesedést okozhatna, de hőhidak sincsenek a homogén anyagfelhasználásnak köszönhetően.
  • Környezetkímélő: a hagyományos építkezés során rengeteg sitt és egyéb hulladék keletkezik, nem beszélve a fel nem használt anyagmennyiségekről. A könnyűszerkezetes megoldásnál jóval kevesebb a hulladék és a kárba veszett anyag, építési törmelék pedig egyáltalán nincs is.
  • Rágcsálók? A könnyűszerkezetes házak falpaneljei szárított, hossztoldott, felületkezelt faanyagból készülnek. A speciális gomba- és rovar elleni anyagokkal, állagerősítő anyagokkal kezelt fa a rágcsálók számára taszító.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo