Privát erdőtulajdonosok és viselkedésváltás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az európai erdők több mint 50 százaléka magántulajdonban van, és a magántulajdonban lévő erdők teljes területe és aránya növekszik. A tulajdonosok száma is növekszik, és az erdőtulajdonosok típusai változnak, a tulajdonosok visszaállítása, privatizációja, eladás /vásárlás, erdősítése és változó életmódja révén. Továbbá Európában, a kontextusban nagy különbségek vannak, például az osztrák erdészeti leltár azt mutatja, hogy Ausztria erdőterületének mintegy 54 százaléka a „kisebb erdők”, amelyek 200 hektárnál kisebbek. Ezzel szemben Franciaországban a 25 ha-nál nagyobb erdőket „nagynak” nevezzük. Skóciában a szakpolitikai tanácsadók kulturális megoszlást írnak le a gazdálkodás és az erdészet között, míg Svédországban sok tulajdonos az erdőkben élő mezőgazdasági termelők, bár ez az arány csökken. A „nem rezidens” vagy „távollétes” tulajdonosok növekedése számos európai országban aggodalomra ad okot. Ezzel ellentétben előfordulhat, hogy a kisebb gazdálkodás előnyei is vannak: egyes tanulmányok szerint a kevésbé intenzív és változatosabb erdőgazdálkodásnak köszönhetően a magán erdők hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez és a szén-dioxid-tárolási kapacitáshoz.

Méret, integráció más földhasználathoz, életmód és tulajdonosi hagyományok: mindezen tényezők befolyásolják a „betakarítási hajlandóságot”, a versengő értékeket és a többi érdekelt féllel való kapcsolatokat. Mivel ezek a tényezők országonként és azon belül eltérőek, ügyelnünk kell az általánosításokra. Egyes tényezők viszonylag következetesek. Például az USA-ban és Európában a közelmúltban készült bizonyítékok áttekintése azt mutatta, hogy a parcellák mérete, a betakarítási ár és a lakóhelytől való távolság a leggyakoribb jelentős előrejelzők a betakarításra. Egy korábbi tanulmány, amely az USA-ban a betakarítási magatartás alapjául szolgáló döntéseket részletesebben vizsgálja, arra a következtetésre jut, hogy a kutatás sok információt tartalmaz a betakarításról, de nem arról, hogy milyen más tényezők befolyásolják a tulajdonos döntéseit, például a vadászatot és a rekreációt a jövő generációi számára.

Egy további bonyodalom a tulajdonosokkal folytatott kutatás során felhasznált módszerekből és kérdésekből származik. Sokan az értékekre, az attitűdökre és a kijelentett szándékokra összpontosítanak. Ezek a változók azonban nem feltétlenül korrelálnak a tényleges (jelenlegi vagy jövőbeli) viselkedéssel. A társadalmi kutatás fontos területe a szakadék megértése és a szándék és a cselekvés közötti szakaszok modellezése. Számos értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb tanulmány, amely a viselkedést tanulmányozza, valójában a megfogalmazott attitűdök mérése nélkül történik a betakarítási viselkedés megfigyelése nélkül. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan mozognak az erdőtulajdonosok a jelenlegi attitűdökből, szándékokból és viselkedésekből, az új attitűdökből, szándékokból és végső soron viselkedésből, meg kell vizsgálnunk a beavatkozások hatását.

Finnországban a kisüzemi biomassza-ipar felé való elmozdulás megköveteli a meglévő erdészeti ipar és a menedzsment folyamatainak megújítását, míg Szlovákiában az új piacok fejlesztésére összpontosítanak. Még abban az esetben is, ha hajlandó megváltoztatni az erdőgazdálkodás és a kizsákmányolás mintáit, előfordulhat, hogy még nem nyilvánvaló, hogyan kell ezt megtenni. Magyarországon a természetvédelmi területek 22 %-a erdő. Természetesen hazánkban is folyik erdőgazdálkodás, bár erdeink java része állami kézben van.

Érdekes témába csöppentünk, melyet a tények mellett privát véleményünk is befolyásol. Meddig és hogyan lehet a fakitermelést folytatni? Milyen alternatívák léteznek a fasokszorosításra? Ugyanakkor meddig szólhatnak bele a politikai célkitűzések a magán tulajdonnal való rendelkezésbe?

Fontos kiemelnünk a famaradványok maximális újrahasznosítását, melyre innovatív megoldást fejlesztett ki a Sajó Brikett Nonprofit Kft. A különféle ipari-, mezőgazdasági fahulladékokat, akárcsak a zöld hulladékokat mobil brikettáló gépével újrahasznosítja, így hatékony, magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő. Mivel a brikettáló gép mobil, így a hulladék keletkezésének helyén történik a feldolgozás, ezzel is csökkentve a hulladék ökológiai lábnyomát.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A környezetvédelem fogalma

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A környezetvédelem a természetes környezet védelme a magánszemélyek, szervezetek és kormányok által. Célja a természeti erőforrások és a meglévő természeti környezet megőrzése, és ahol lehetséges, a károk helyreállítása. A túlfogyasztás, a népességnövekedés és a technológia nyomása miatt a biofizikai környezet romlik, néha véglegesen. Ezt elismerték, és a kormányok elkezdték korlátozni a környezetromlást okozó tevékenységeket. Az 1960-as évek óta a környezeti mozgalmak nagyobb figyelmet szenteltek a különböző környezeti problémákra. Különbség van az emberi tevékenység környezeti hatásának mértékéről, sőt a tudományos tisztességtelenségről is szó van, így a védelmi intézkedéseket időnként újra megvitatják. Az ipari országokban az önkéntes környezetvédelmi megállapodások gyakran biztosítják a vállalatok számára, hogy elismerjék a minimális szabályozási normákon való túllépést, és így támogassák a legjobb környezetvédelmi gyakorlat kialakítását. Indiában például a Környezetvédelmi Fejlesztési Bizalom (EIT) 1998 óta dolgozik a környezetvédelem és az erdővédelem terén. A Zöld önkéntesek csoportja kap egy célt a Zöld India Tiszta India koncepciójának.

Az ökoszisztémák az erőforrás-gazdálkodás és a környezetvédelem tekintetében arra törekednek, hogy az egész ökoszisztéma összetett kölcsönhatásait vizsgálják a döntéshozatalban, nem pedig egyszerűen csak konkrét kérdésekre és kihívásokra reagáljanak. Ideális esetben az ilyen megközelítéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok a tervezési és döntéshozatali együttműködési megközelítést jelentik, amely az érdekeltek széles körét magában foglalja az összes érintett kormányzati szervnél, valamint az iparban, a környezetvédelmi csoportoknál és a közösség képviselőinél. Ez a megközelítés ideális esetben támogatja a jobb információcserét, a konfliktus megoldási stratégiák kidolgozását és a jobb regionális megőrzést. A vallások szintén fontos szerepet játszanak a környezet megőrzésében.

A Föld számos erőforrása különösen sérülékeny, mert sok országban az emberi hatások befolyásolják őket. Ennek eredményeképpen az országok számos kísérletet tesznek arra, hogy több kormány által aláírt megállapodásokat dolgozzanak ki az emberi tevékenységnek a természeti erőforrásokra gyakorolt ​​hatásainak megakadályozása vagy kezelése érdekében. Ide tartozhatnak olyan megállapodások is, amelyek olyan tényezőket érintenek, mint az éghajlat, az óceánok, a folyók és a légszennyezés. Ezek a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások néha jogilag kötelező erejű dokumentumok, amelyek jogi következményekkel járnak, ha nem követik őket, máskor pedig több elvi megállapodás, vagy magatartási kódexként szolgálnak. Ezeknek a megállapodásoknak hosszú története van, és néhány multinacionális megállapodás már 1910-től Európában, Amerikában és Afrikában létezik.

A környezetvédelemmel kapcsolatos megbeszélések gyakran a kormány, a jogszabályok és a bűnüldözés szerepére összpontosítanak. A legszélesebb értelemben vett környezetvédelem azonban minden ember, és nem csupán a kormány felelőssége. A környezetet befolyásoló döntések ideális esetben az érdekeltek széles körét foglalják magukba, beleértve az iparágat, az őshonos csoportokat, a környezetvédelmi csoportokat és a közösségi képviselőket. A környezeti döntéshozatali folyamatok fokozatosan fejlődnek, hogy tükrözzék az érdekeltek széles körét, és számos országban egyre inkább együttműködnek.

Számos alkotmány elismeri a környezetvédelemhez való alapvető jogot, és számos nemzetközi szerződés elismeri az egészséges környezetben való élethez való jogot. Számos országban vannak olyan szervezetek és ügynökségek is, amelyek a környezetvédelemre irányulnak. Vannak nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, mint például az ENSZ Környezetvédelmi Programja.

Bár a környezetvédelem, nem csupán a kormányzati védelmi cselekmények felelőssége, a legtöbb ember úgy véli, hogy ezek az ügynökségek elsődleges fontosságúak a környezetet és az azzal kölcsönhatásban lévő embereket védő alapvető szabványok létrehozásában és fenntartásában.

Mindezek tudatában prioritást kell, hogy élvezzen környezetünk védelme. Mindannyiunk felelőssége, hogy harmóniába éljünk a Földdel. Mindennapjainkban számos döntést hozunk, kezdve az ivóvíz-használattól, a háztartásban használt vegyszereken át, az energia használaton keresztül az otthonunk melegen tartásáig. Fontos, hogy tudatosan válasszuk a számunkra és környezetünk számára a legmegfelelőbb megoldást. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát dolgozott ki, az ipari, mezőgazdasági, zöld- és egyéb maradványok feldolgozására. Bérelhető mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely a hulladék keletkezési helyén hasznosítja újra azt, és magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő, melynek minimális a szén-dioxid kibocsátása. Ezen technológiával környezetbarát tüzelőanyagot állít elő, az addig hulladéknak hitt maradványokból.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A fokozott erdei betakarítás szükségessége

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az erdők az európai szárazföldi területek 33% -át fedik le, és különböző emberi szükségleteket biztosítanak, mint például a fa és egyéb termékek forrása, valamint szolgáltatásokat és értékeket nyújtanak, beleértve a biológiai sokféleségüket, akárcsak a festői tájképet és az éghajlatváltozás mérséklésének biztosítását. A jelenlegi politikai és társadalmi elvárások fokozzák az erdőkre gyakorolt ​​nyomást és az általuk nyújtott szilárd biomasszát (mint fa és energia nyersanyag). A faanyag iránti kereslet előrejelzése szerint a bioenergiára vonatkozó új szabályozás is előírja a faanyagot. Ennek eredményeképpen számos országban az erdészeti politika többet kíván tenni az erdő védelmében.

Az erdőalapú bioenergia döntő szerepet játszik Európa jövőbeli megújuló energiaellátásában és az éghajlatvédelmi célkitűzések elérésében. Az EU 2007-ben meghirdetett éghajlat változási és energiaügyi jogszabályai új megkövetelt célt tűztek ki a megújuló energiák számára, hogy 2020-ra 20% -át tegyék ki az energiafogyasztásnak, és a tagállamoknak új biomassza-mobilizáció előmozdítására vonatkozó nemzeti megújuló energia-cselekvési terveikbe történő felvételét. A politika tükrözi azt a várakozást, hogy az európai erdőkből betakarított faanyag és biomassza mennyisége jelentősen meghaladhatja a jelenlegi szintet.

Az elvárások tudományos értékelése vegyes. Európa egész területi elemzése azt mutatja, hogy a betakarított faanyagok mennyisége a legtöbb régióban növekszik, magyarázza például, az ültetvényfajok aránya és a helyszín állapota, és arra a következtetésre jut, hogy lehetőség van a termelés fokozására. Egy másik tanulmány az európai erdők jövőbeni faellátásának 2060-ig terjedő térbeli eloszlását modellezi, figyelembe véve a megnövekedett természetközpontú irányítást és a bioenergia iránti keresletet, és a fa, rendelkezésre állásának jelentős növekedését jósolja. Mások olyan változtatásokat javasolnak, mint például az ártalmatlanítás, amely lehetővé tenné a fa termelését védett területeken.

Az elemzők azonban megkérdőjelezték ezeknek a becsült faanyag-potenciáloknak a tényleges rendelkezésre állását technikai, társadalmi és környezeti okokból. Az egész Európát átfogó szemléletű tanulmány, arra a következtetésre jutott, hogy az erdei biomassza rendelkezésre állásának növelése az erdőgazdálkodásban „meglehetősen drasztikus változásokat” igényelne, amelyeket az erdők tulajdonosai és vezetői hajtanának végre. Az európai erdők közel fele állami tulajdonban van, és ezekben az erdőkben a gazdálkodás változása a tervezési és erőforrás-struktúrák megváltoztatásával érhető el. Azonban a magántulajdonban lévő erdőkben a nagyobb kihívást jelentik, mert a legtöbb országban a betakarítás szintje a tulajdonos érdeklődésétől és elkötelezettségétől, valamint az erdőgazdálkodási szolgáltatásokkal, a betakarítási vállalkozókkal és a piacokkal való kapcsolatától függ.

Ez azt jelenti, hogy túl kell lépnünk a fa rendelkezésre állásának kiszámításán és a technológiákon, hogy növeljük a rendelkezésre állást, és megértsük a magántulajdonosok és a fakitermelés valóságát. Sok kutatást végeztek a tulajdonosokkal, amely azt vizsgálta, hogy milyen beállítottságúak az erdők kezelésével (védelmi vagy termelési célok elérésére) és melyek a betakarítás korlátai. A jelenlegi kihívás szempontjából különösen fontos, hogy megvizsgáljuk a változásokra vonatkozó bizonyítékokat: lehet-e a megszorításokat olyan módon kezelni, amely a magántulajdonban lévő erdőterületekből származó fakitermelés növekedéséhez vezet? Ugyanakkor milyen hosszú távú következményekkel járhat a fakitermelés fokozása?

Abban mindannyian egyetértünk, hogy a túlzott fakitermelés a környezetünk rovására megy. Ennek tudatában meg kell próbálnunk mindent megtenni, annak érdekében, hogy az ipari- és mezőgazdasági maradványokat maximálisan újrahasznosítsuk. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát dolgozott ki, mellyel piacvezetővé vált. Mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely a famaradványokat, továbbá a zöld hulladékot újrahasznosítva kiváló fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő, melynek minimális a szén-dioxid kibocsátása.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Smaragd kőris (Emerald Ash Borer)

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A smaragd kőris (EAB, Agrilus planipennis), egy kéregrontó rovar. Minden bizonnyal az egyik legpusztítóbb invazív erdei kártevőnek tekintendő. Az eredetileg Ázsiában és Kelet-oroszországban honos kéregrontó, feltételezések szerint véletlenül egy szállítmánnyal juthatott be az Egyesült Államokba, majd továbbterjedt Kanadába is hatalmas károkat okozva az ottani kőrisállományban. Az Észak-Amerikában a smaragd kőris elleni rovarirtókkal való fejlesztések költségei eddig a több tízmilliárd dollárba kerültek, és a következő tíz évben várható jövőbeni költségek szintén hasonló tartományba esnek. Hasonlóképpen Moszkvába, ahol akárcsak az 1990-es években, széles körben elterjedt kőrishalálozáshoz vezetett egy egyre növekvő külső tartományban, és különös aggodalomra ad okot, hogy akadálytalanul terjedjen Európa többi része felé.

Európai szempontból a konzervatív előrejelzések szerint az EAB az elkövetkező öt évben, Európában valahol fel fog tűnni, bár felfedezését nehezen fogják felismerni a Chalara fraxinea nevű (gomba) kórokozó miatt. Ezért az európai tudósoknak valóban szükségük van egy korai felismerési rendszer kifejlesztésére és létrehozására a smaragd kőrissel szemben, hogy figyelemmel kísérhessék a nyugat Európa többi része felé történő mozgását, valamint hogy kezelési stratégiákat dolgozzanak ki arról, hogy hogyan lehet a legjobban kezelni ezt a romboló rovart, amikor megérkezik. Mindazokkal az erőforrásokkal, amelyekkel az amerikai tudósok rendelkezésére álltak, némileg megdöbbentő, hogy nem tudták felszámolni vagy megakadályozni a bogár új területekre történő terjedését, és most elfogadott, egy „lassú terjedési” stratégiát ennek a kérdésnek a kezelésére.

Ez felveti azt a kérdést, hogy mi lenne a legjobb stratégia az invazív rovar-kártevők kezelésére, amikor végül Európában megtelepszenek, különösen figyelembe véve, hogy egész Európában milyen széles a kőrisfa állomány. Ebben az évben egy közelmúltbeli kiadvány azt sugallja, hogy az EAB és a Chalara gomba most együtt létezik Nyugat-Oroszországban, ezért most már valóban sürgőssé váltak a felderítési rendszerek, az irányítási stratégiák, az ellenőrzési lehetőségek (beleértve a ragadozók / parazitoidok használatát) és talán nagyobb erősebb kőrisfák kifejlesztésére irányuló erőfeszítések. Ez utóbbi fogalom bizonyos mértékig jelenleg a potenciális stratégiaként vizsgálja a kéregóvás megpróbálását, és a közelmúltban megjelent kiadványok a nagyobb ellenállás / ellenálló képességet az erdőkben és a fákban, köztük a kőrisfákban.

Most arra kell törekednünk, hogy a különféle erdei kéregrontók témájával foglalkozzunk az erdészetben, és reméljük, hogy a smaragd kőris kéregrontó tudományának megértésével hozzájárulhatunk a kőrisállomány világosabb jövőjéhez Európában. Továbbá kiemelt fontosságú a korábban hasznosított faanyagok maximális felhasználása. A rengeteg mezőgazdasági- és ipari maradvány, továbbá a zöld hulladékok teljes újrahasznosítására kell törekednünk. A Sajó Brikett Nonprofit kft. innovatív technológiát fejlesztett ki, mellyel egyedülállóvá vált a piacon. A különböző fa maradványokat mobil brikettáló géppel újrahasznosítja, mely eredményeképp magas fűtőértékkel rendelkező és környezetbarát fűtőanyagot állít elő. A feldolgozást a hulladék keletkezési helyén végzi, így csökkentve a hulladék szállítás, ökológiai lábnyomát.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Erdészeti ökológia

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az utóbbi évtizedekben az erdőgazdálkodás egyik legnagyobb változása az egyenetlen korú erdőgazdálkodási rendszerek újjáéledése és gyors fejlődése. Ezt az erdészeti területet választásnak, folyamatos borításnak, többkorúságnak, természet közelinek is nevezik. Az erdészetben több mint 100 dokumentumot publikáltak az egyenetlen korú erdőkkel kapcsolatban. A modern egyenetlen erdőgazdálkodás nagy része Közép-Európából származik, és ezen a területen koncentrálódik a kutatás, mindazonáltal az egész világon az erdészetben vannak dokumentációk. Ezek közé tartozik az öt kontinensen elterjedt kutatás és több száz fafaj. A közelmúltbeli tanulmányok az egyenetlen korú erdőgazdálkodás különböző aspektusait írják le Közép-Európában, Délkelet-Európa, Észak-Amerika és a trópusokon

Az egyik fő téma az erdőirtás dinamikájának vizsgálata különböző nézőpontokból. Az erdészeti tanulmányok leírják a több korosztályból és sok fajból álló komplex állványszerkezetek növekedését és fejlődését, beleértve a régi erdőket is. Néhány tanulmány a regenerációs dinamikát írta le, míg mások a versenykapcsolatokra összpontosítottak. Egy másik fontos téma a kezelési folyamatok járja körbe. Az egyenetlen korú állományok ellenőrzése előrehaladt, hasonlóképpen, a végső betakarítások, a hígítások és egyéb kezelések hatásai a regenerációra, a növekedésre és az állományfejlődésre már jobban érthetőek, mint valaha.

Mivel a menedzsment kezelések fejlődtek, előrelépés történt az egyenetlen korú erdőgazdálkodás mennyiségi eszközeinek kidolgozásában is. A helyszín minőségének mérése bonyolultabb olyan komplex állomásokon, ahol a szabadon növekvő fák nincsenek jelen a hagyományos helyszíni indexméréshez. Az erdőgazdálkodás vezető szerepet tölt be a helyszíni minőségértékelésre vonatkozó szemináriumi kutatások kiadásában mind az egyenlőtlen, mind az egyenetlen korú állványok esetében. Előrehaladt a komplex állványszerkezetek modellezése az optimális kezelési megoldások azonosításához

Az egyenlőtlen erdőgazdálkodás számos régióban kívánatos irányítási rendszerré vált, mivel ez megakadályozza a sok esztendős rendszer esztétikai hátrányait. Emellett olyan állványszerkezeteket is biztosít, amelyek jobban emulálnak természetesebb folyamatokat. Ezért egy közös kutatási törekvés hozzájárul a nem irányított erdők dinamikájának tanulmányozásához, mind az ökoszisztéma-funkciók megértéséhez, mind a kezelt állások modelljeihez. Az egyenetlen erdők más ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például a különféle vadon élő állatok élőhelyeinek biztosítása és a talaj-erőforrások védelme. Az egyenlőtlen erdők értékeinek felismerése új szintű vizsgálatot indított az egykorú állományok összetettebb állványszerkezeteire, két vagy több korosztályra. Az elmúlt két évtizedben az egyenlőtlenség nélküli erdőkre való áttérésről szóló irodalom nagy részét közzétették az erdészetben.

Az erdőgazdálkodásban a rendellenességekről és az egyenetlen korú erdőkről publikált kutatások nagy része a szántóföldi adatokkal, szélcsatornás kísérletekkel és modellezési megközelítésekkel foglalkozó szélre összpontosított. A szél- és egyéb zavarok esetében a kialakuló konszenzus az, hogy az egyenetlen erdők jobban ellenállnak ezeknek a zavaroknak és rugalmasabbak, azaz képesek helyreállítani a zavarokat.

Ezek tudatában óvnunk kell erdeinket és maximálisan tudnunk kell hasznosítani a már nem élő fákat. Így a számtalan hulladék fa, mezőgazdasági és ipari maradványok, továbbá a zöld hulladékok újrahasznosításáról megfelelő eljárással gondoskodnunk kell, környezetünk védelme érdekében. A SajóBrikett Nonprofit Kft. innovatív eljárással vált piacvezetővé, ugyanis mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely hatékony és környezetbarát fűtőanyagot állít elő.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Üvegházhatás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az üvegházhatás olyan folyamat, amely akkor fordul elő, amikor a Föld légkörében lévő gázok megragadják a Nap hőjét. Ez a folyamat sokkal melegebbé teszi a Földet, mint ami légkör nélkül lenne. Az üvegházhatás egyike azoknak a dolgoknak, amelyek miatt a Föld egy kényelmes hely az élethez.

Megfelelő arányban ezek a gázok teljesítik a feladatukat, de amikor az ember koncentrációja megnöveli a légkört, a légkör több hőt tart fenn, mint amennyi szükséges, ami a hőmérséklet emelkedését, a jégsapkák megolvadását, az elsivatagosodást, a tüzet, a viharokat és az árvizeket okozza. Az üvegházhatású gázok növekedésének három fő oka van: a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a szén és a földgáz égetése, az erdőirtás és a szén-dioxidot elnyelő tengeri ökoszisztémák megsemmisítése, valamint a természeti erőforrásokat egyre inkább fogyasztó népesség növekedése.

Ahogy a neve is mutatja, az üvegházhatás úgy működik… mint egy üvegház! Az üvegház egy üvegfalakkal és üvegtetővel ellátott épület. Az üvegházakat növények, például paradicsom és trópusi virágok termesztésére használják.

Az üvegház melegben marad még télen is. Napközben a napfény az üvegházba ragyog és melegíti a növényeket és a levegőt. Éjszaka hidegebb van, de az üvegház nagyon meleg marad. Ez azért van, mert az üvegház üvegfalai a Nap hőjét csapják be.

Az üvegházhatás ugyanúgy működik a Földön. A légkörben lévő gázok, mint például a szén-dioxid, megakadályozzák a hő kiszivárgását. Ezeket a hőkezelő gázokat üvegházhatású gázoknak nevezik.

A nap folyamán a Nap süt a légkörön és a Föld felszíne felmelegszik a napfényben. Éjszaka a Föld felszíne lehűl, és visszajuttatja a hőt a levegőbe. De a hő egy része a légkörben lévő üvegházhatású gázok csapdájába kerül. Ez tartja a Földünket meleg és hangulatos 58 fokos Fahrenheit (14 Celsius fok) átlagban.

Az emberi tevékenységek megváltoztatják a Föld természetes üvegházhatását. A fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén és az olaj égése több szén-dioxidot bocsájt a légkörbe. A NASA a szén-dioxid és néhány más üvegházhatású gáz mennyiségének növekedését észlelte légkörünkben. Ezeknek az üvegházhatású gázoknak túl sok a Föld légköre, ami egyre több hőt csaphat ki, amely a Földet felmelegíti.

Az üvegházhatás csökkentése úgy működik, mint egy üvegházhatást okozó üvegház, a Föld üvegháza is tele van növényekkel! A növények segíthetnek egyensúlyba hozni az üvegházhatást a Földön. Minden növény – óriás fáktól az óceánban lévő kis fitoplanktonig – szén-dioxidot vesz fel és oxigént ad ki.

Az óceán a levegőben túl sok szén-dioxidot is felszív. Sajnos az óceánban a megnövekedett szén-dioxid megváltoztatja a vizet, ami ezáltal savasabbá válik, amelyet óceáni savasodásnak neveznek.

A savasabb víz, káros lehet számos óceáni lényre, például bizonyos kagylóra és a korallra. A túl sok üvegházhatást okozó gázból a légkörben felmelegedő óceánok károsak lehetnek ezekre a szervezetekre.

Az üvegházhatás csökkentése érdekében, mérsékelnünk kell a szén-dioxid kibocsátást. A gyáraknak és a lakosságnak egyaránt mérlegelnie kell a saját szükségleteit és lehetőségeit. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiával állt elő, miképpen hátrányos helyzetű településeken élőknek önköltségi áron kínálja mobil brikettáló gépét. A lenyűgöző technológia része, hogy az újrahasznosítás a hulladék keletkezési helyén történik, így megtakarítva felesleges szállítási és tárolási díjakat. Mezőgazdasági, ipari-, fa-, zöld hulladékokat képes a gép brikettálni. Az elkészült brikett 100%-ban természetes, kötőanyag hozzáadása nélkül készül. Ebből következik, hogy elégetése során minimális a szén-dioxid kibocsátása, ugyanakkor kiváló fűtőértékkel rendelkezik.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Levegőszennyezés

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Mobil brikettálás

Mindenekelőtt meg kell ismernünk a levegőszennyezés okait és okozóit. A levegőszennyezést szilárd és folyékony részecskék, és bizonyos a levegőben felfüggesztett gázok okozzák. Ezek a részecskék és gázok autó- és teherautó-kipufogógázokból, gyárakból, porból, pollenből, penész spórákból és vulkánokból származhatnak. A levegőn szuszpendált szilárd és folyékony részecskéket aeroszoloknak nevezik.

A levegőszennyezés akkor következik be, amikor a szilárd és folyékony részecskék – aeroszolok – és bizonyos gázok kerülnek a levegőbe. Ezek a részecskék és gázok károsak lehetnek a bolygóra és az egészségünkre, ezért fontos a nyomon követésük.

Az aeroszolok a levegőbe felvett vagy a levegőben kémiai reakciókból kialakuló részecskék. Számos aeroszol belép a légkörbe, amikor fosszilis tüzelőanyagokat égetünk, úgy, mint a szén, a kőolaj és a fa. Ezek a részecskék különféle forrásból származnak, ideértve az autó kipufogógázát és a gyárakat is. A részecskék és a gázok egy része közvetlenül ezekből a forrásokból származik, míg mások a levegőben kémiai reakciók révén alakulnak ki. Az aeroszolok más helyeken is előfordulhatnak, mint például egy kitörő vulkánból származó hamuban. Az aeroszolok példái a por, a növények pollenje és a penész spórái is.

Továbbá bizonyos gázok a légkörben levegőszennyezést okozhatnak. Például a városokban az ózonnak nevezett gáz a légszennyezés egyik fő oka. Az ózon olyan üvegházhatású gáz is, amely jó és rossz a környezetünk számára. Minden attól függ, hogy hol van a Föld légkörében.

Az atmoszférában a magas ózon jó dolog. Segít blokkolni a Napból származó káros energiát, amit sugárzásnak hívnak. De ha az ózon közelebb van a földhöz, akkor nagyon rossz lehet az egészségünkre. A talajszintű ózon akkor keletkezik, amikor a napfény bizonyos vegyi anyagokkal reagál, amelyek fosszilis tüzelőanyagok, például gyárak vagy autó kipufogógázok égési forrásaiból származnak. Amikor a levegőben lévő részecskék ózonnal kombinálódnak, szmogot képeznek. A szmog olyan légszennyezés, amely füstös ködnek néz ki, és nehezen látható.

Hogyan érinti a légszennyezés a Föld éghajlatát?

Az aeroszolok hatással lehetnek a Nap fényére. Néhány aeroszol például a napfényt tükrözi, míg mások a napfényt elnyelik. Ez a részecske színétől függ. A sötét felületek – akár egy fekete póló, akár egy sötét részecske a légkörben – elnyelik a Nap hőjét. A világosabb felületek a Nap hőjét tükrözik. Egy fehér póló a forró napon tükrözi a Napot, így hűvösebbnek érzi magát. Hasonlóképpen, a fény színei és a Földtől távolabbi hőt tükröző világos színű részecskék a globális hőmérséklethűtővé válhatnak. A Sötét fényt elnyelő sötét színű részecskék megnövelhetik a globális hőmérsékletet.

A szennyezett levegő lélegzése nagyon káros lehet az egészségünkre. A légszennyezés hosszú távú expozíciója összefüggésben áll a szív- és tüdőbetegségekkel, a rákokkal és más egészségügyi problémákkal. Ezért fontos számunkra a levegőszennyezés ellenőrzése. Körültekintően kell megválasztanunk a közlekedési eszközeinket és a fűtőberendezéseinket, fűtőanyagainkat. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiával rendelkezik, ugyanis mobil brikettáló gépével a keletkezett mezőgazdasági, ipari-, fa és zöldhulladékok újrahasznosítását a keletkezésük helyén végzi. Az elkészült fabrikettek kiváló fűtőértékkel rendelkeznek. Ráadásul 100%-ban természetes fűtőanyag, minden fajta kötőanyag hozzáadása nélkül készül. Így elégetése minimális szén-dioxid kibocsátást eredményez.

További érdekesség, hogy a NASA a Földön keringő műholdakat használ a légszennyezés figyelemmel kísérésére. A NASA egy új eszközt is kifejleszt, melyet az Aeroszolok többszörös látószögű képalkotónak, vagy MAIA-nak neveznek, hogy repüljenek egy jövőbeli űrhajó küldetésére. A MAIA segít a tudósoknak megérteni a levegőben lévő aeroszolok méretét, összetételét és mennyiségét. Végül a tudósok képesek lesznek összehasonlítani ezeket az információkat egészségügyi nyilvántartásokkal. Ez segíthet jobban megérteni az aeroszol szennyezés és az emberi egészség közötti kapcsolatot.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Éghajlati történelem

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Erőteljes vita folyik az emelkedő felszíni hőmérsékletmértékéről és súlyosságáról, a múlt és a jövő felmelegedésének az emberi életre gyakorolt ​​hatásáról, valamint a jövőbeni felmelegedés csökkentésére és annak következményeinek kezelésére irányuló intézkedések szükségességéről. Ez a cikk áttekintést ad a globális felmelegedés témájával kapcsolatos tudományos háttérről. A felszínen felmerülő felszíni levegőhőmérséklet, a befolyásoló tényezők, az éghajlati kutatási és előrejelzési folyamatok, az emelkedő hőmérsékletek lehetséges ökológiai és társadalmi hatásainak, valamint a 20. század közepe óta bekövetkezett közvélemény alakulásának okairól.

Klímaváltozás az utolsó gleciáció óta

A globális felmelegedés az éghajlatváltozás általánosabb jelenségéhez kapcsolódik, ami az éghajlatot meghatározó attribútumok egészében bekövetkező változásokra utal. A levegő hőmérsékletének változásán túl az éghajlatváltozás magában foglalja a csapadékminták, a szél, az óceáni áramlatok és a Föld éghajlatának egyéb fluktuációját is. Az emberi civilizáció megjelenése óta az éghajlatváltozás „antropogén”, vagy kizárólag emberi eredetű, és az antropogén elem az elmúlt két évszázad ipari időszakában egyre kiemelkedőbbé vált.

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás fogalmának megfelelő meghatározásához először fel kell ismernünk, hogy a Föld éghajlata sokszor változott, az egyéni emberi élettartamtól kezdve milliárd évig terjedően. Ez a változó éghajlati történelem jellemzően korszakok szerint vannak besorolva. Például a pleisztocén glaciális korszakot (körülbelül 2 600 000–11 700 évvel ezelőtt) a gleccserek és a jéglemezek globális mértékének jelentős eltérése jellemezte. Ezek a változások évezredekig tartottak, amelyet a napsugárzás a Föld felszínén történő eloszlásának változásai vezérelték. A napsugárzás eloszlását úgy ismerik, mint a süllyedési mintázatot, és erősen befolyásolja a Föld körül a Nap körüli pálya geometriája, valamint a Föld tengelyének tájolása vagy dőlésszöge a Nap közvetlen sugaraihoz viszonyítva.

Világszerte a legutóbbi jégkorszak körülbelül 21 000 évvel ezelőtt csúcsosodott ki az úgynevezett utolsó glaciális maximumra. Ez alatt az idő alatt a kontinentális jégtakarók jól kiterjedtek Európa és Észak-Amerika középső szélességi régióira, elérve a mai Londont és New Yorkot. Úgy tűnik, a globális éves átlaghőmérséklet körülbelül 4–5 ° C (7–9 ° F) -nál hidegebb volt, mint a 20. század közepén. Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok globális átlagok. Valójában az utolsó jégkorszak magassága alatt a Föld éghajlatát a nagyobb szélességi fokokon (azaz a pólusok felé) nagyobb hűtés jellemezte, míg a trópusi óceánok nagy részén (az Egyenlítő közelében) viszonylag kevés hűtés. Ez a jégintervallum hirtelen 11 700 évvel ezelőtt megszűnt, és ezt követte a viszonylag jégmentes időszak, a Holocén korszak. A Föld történetének modern korszakát hagyományosan úgy definiáljuk, mintha a holocénben élnénk. Egyes tudósok azonban azzal érveltek, hogy a holocén korszak (jelenkor) a viszonylag újabb múltban megszűnt, és hogy a Föld jelenleg olyan éghajlati időintervallumban helyezkedik el, amelyet igazán Antropocén (új földtörténetikor) korszaknak lehetne nevezni – melyben az emberek erőteljes befolyást gyakorolnak az éghajlatra.

Noha kevésbé drámai, mint a Pleisztocén korszak (jégkorszak) során bekövetkezett éghajlatváltozás, a globális éghajlat jelentős változásai voltak a holocén folyamán. A korai holocén alatt körülbelül 9000 évvel ezelőtt úgy tűnik, hogy a légköri keringés és a csapadékminták lényegesen eltérnek a napjainkban lévőtől. Például bizonyíték van a viszonylag nedves körülményekre a mai Szahara sivatagban.

A középső holocén alatt, körülbelül 5000–7000 évvel ezelőtt, a körülmények viszonylag melegnek látszottak, sőt, talán melegebbek, mint a világ néhány részén, bizonyos évszakokban. Emiatt ezt az intervallumot néha közép-holocén klimatikus optimumnak is nevezik. A közepes felszíni levegőhőmérsékletek relatív melegsége azonban ebben az időben némileg változóak. A változás a süllyedés mintázatában az északi féltekén magasabb szélességi fokú melegebb nyarakat részesítette előnyben, de ezek a változások az északi féltekén hűvösebb teleket és viszonylag hűvös körülményeket produkáltak a trópusokon egész évben. Az összes félhomályos vagy globális átlaghőmérséklet-változás tehát a szezonális és regionális változások közötti egyensúlyt tükrözi. Tény, hogy a közelmúltbeli elméleti klímamodell-tanulmányok arra utalnak, hogy a középső holocén átlaghőmérsékletei valószínűleg 0,2–0,3 ° C (0,4–0,5 ° F) hidegebbek, mint a 20. század végi átlagos körülmények.

Az ezt követő évezredek során a körülmények a középső holocén szinthez képest hűlnek. Ezt a periódust néha „neoglacial” -nak nevezték. A középső szélességi fokokban ez a hűtési tendencia a hegyi gleccserek előrehaladásának és visszahúzódásának periodikus időszakaihoz kapcsolódott, amelyek (bár sokkal szerényebbek) emlékeztetnek a nagyobb kontinentális kontinens jelentősebb előre és visszavonására.

Mindannyiunk érdeke a környezetünk védelme. Tisztán látszik, hogy egy eldobott hulladék, az energiaforrások pazarlása, avagy a túlzott szén-dioxid kibocsátás hova vezet. Sokan úgy vélekednek, attól hogy egy ember változtat, nem történik semmi, pedig azaz egy lehet a felelőse vagy a megmentője a Földnek. Mindezek tudatában körül tekintően kell megválasztanunk az életvitelünkhöz szükséges szolgáltatásokat. A környezetszennyezés egyik legnagyobb okozója a magas szén-dioxid kibocsátás. Az ipari létesítményektől, gyáraktól kezdve a közlekedési eszközökön át, a fűtésig mind kimagasló károkat okoznak. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki, mely az ipari, mezőgazdasági, fa és egyéb zöldhulladékokat újrahasznosítva, kiváló fűtőértékkel rendelkező brikettet állít elő. Az innováció abban rejlik, hogy mobil brikettálló géppel rendelkezik, így a hulladék keletkezés helyén kerül feldolgozásra. Az elkészült fabriketteknek minimális a szén-dioxid kibocsátása, továbbá egyenletesebb és hosszabb a hőtartásuk, mint fűtőtársaiké.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Globális felmelegedés kialakulása

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A globális felmelegedés, az a jelenség, ami az elmúlt egy-két évszázadban a Föld felszíne közti átlagos léghőmérséklet emelkedésével jár. Az éghajlati tudósok a 20. század közepe óta részletes megfigyeléseket gyűjtöttek a különböző időjárási jelenségekről (mint például a hőmérséklet, a csapadék és a vihar), valamint a kapcsolódó éghajlati hatásokról (mint például az óceáni áramlatok és a légkör kémiai összetétele). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Föld éghajlata a geológiai idő kezdete óta megváltozott, és hogy az emberi tevékenységek hatása, legalábbis az ipari forradalom kezdete óta, óriási impressziót gyakorol az éghajlatváltozásra.

A tudományos közösségek többségének egyre nagyobb meggyőződését adva a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (WMO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) 1988-ban kialakította az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületet. 2013-ban az IPCC arról számolt be, hogy az 1880 és 2012 közötti időszakban a globális átlagos felületi hőmérséklet körülbelül 0,9 °C-kal (1,5 ° F) emelkedett. A növekedés közelebb van, amikor az átlaghőmérséklethez viszonyítva mérjük, ekkor 1,1 °C (2,0 °F).

 Az IPCC által 2018-ban készített jelentés tovább finomította ezt a becslést, megjegyezve, hogy az emberek és az emberi tevékenységek felelősek a globális felmelegedés 0,8 és 1,2 ° C közötti (1,4 és 2,2 ° F) átlaghőmérséklet-emelkedéséért az iparosodás előtti idők óta, továbbá a XX. század második felében megfigyelt felmelegedés nagy része az emberi tevékenységnek tulajdonítható. A jelentés úgy jósolta, hogy a globális átlagos felületi hőmérséklet 2100-ra az 1986–2005-ös átlaghoz viszonyítva 3 és 4 °C-al (5,4 és 7,2 ° F) emelkedik, ha a szén-dioxid-kibocsátás továbbra is a jelenlegi sebességgel folytatódik. A várható hőmérséklet-emelkedés számos lehetséges forgatókönyven alapult, amelyek az üvegházhatást okozó gázok jövőbeli kibocsátásának és a mérséklési (súlyosságcsökkentő) intézkedéseknek, valamint a modell-előrejelzések bizonytalanságainak köszönhetőek. A főbb bizonytalanságok közé tartozik a visszacsatolási folyamatok pontos szerepe és az ipari szennyező anyagok aeroszolként kifejtett hatásai, amelyek ellensúlyozhatják a felmelegedést.

Számos éghajlati tudós egyetért abban, hogy jelentős társadalmi, gazdasági és ökológiai károk keletkeznének, ha a globális átlaghőmérsékletek ilyen rövid idő alatt több mint 2 °C-kal (3,6 ° F) emelkednének. Ilyen kár magában foglalná a növények és állatfajok fokozott kihalását, a mezőgazdaság mintázatának megváltozását és a növekvő tengeri szinteket. 2015-ig néhány nemzeti kormány kivételével megkezdték a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló tervek megalkotásának folyamatát, amelynek célja az, hogy segítse az országokat abban, hogy a globális felmelegedést 1,5 ° C (2,7 ° F) alá szorítsák, az iparosodás előtti szint eléréséhez. Az IPCC által 2018-ban közzétett különjelentés megállapította, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, az átlagos felszíni levegő hőmérséklet-emelkedése valamikor 2030 és 2052 között elérné az 1,5 ° C-ot. 1901 és 2010 között a tenger szintje kb. 19–21 cm-rel emelkedett, és a tenger szintje a 20. század második felében gyorsabban emelkedett, mint az első félévben.

A fent említett forgatókönyvek főként az egyes nyomokban lévő gázok (üvegházhatású gázok) jövőbeni koncentrációitól függenek, amelyeket az alsó légkörbe növekvő mennyiségben fosszilis tüzelőanyagok égetésével, ipari, közlekedési és lakossági felhasználásokra injektáltak. A modern globális felmelegedés az úgynevezett üvegházhatás nagyságának növekedése, a Föld felszíni és az alacsonyabb légkör felmelegedése, amelyet a vízgőz, szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok és egyéb üvegházhatású gázok jelenléte okoz. 2014-ben az IPCC beszámolt arról, hogy a légkörben a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxidok koncentrációja meghaladta a 800 000 éves jégmagokban találhatóakat.

E gázok közül a szén-dioxid a legfontosabb az üvegházhatás- és az emberi gazdaságban betöltött szerepe szempontjából. Becslések szerint az ipari kor kezdetén, a 18. század közepén a légkörben a szén-dioxid-koncentráció megközelítőleg 280 millió ppm volt. 2018 közepéig 406 ppm-re emelkedtek, és ha a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is az aktuális sebességgel égnek, akkor a 21. század közepére várhatóan 550 ppm-re emelkedne – ami azt jelentené, hogy a szén-dioxid-koncentráció megduplázódna 300 év alatt.

Mindezek tudatában nagyon fontos, hogy odafigyeljünk környezetünkre és megválogassuk a fűtési alapanyagainkat, technikáinkat.  Innovatív tervet készített a Sajó Brikett Nonprofit Kft. mellyel a piacon egyedüliként mobil brikettáló géppel rendelkezik. A mezőgazdasági, ipari, fa és zöldmaradványokat brikettálja a keletkezés helyszínén. Az elkészült termék kiváló fűtőértékkel és minimális a szén-dioxid kibocsátással rendelkezik.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)