A légszennyezés felelősei

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Mindennapjainkhoz elengedhetetlen a jó levegő. Szervezetünknek szüksége van oxigénre a megfelelő működéshez és a betegségek elkerüléséhez. A légszennyezés nagyon komoly egészségügyi problémákat, akár halált okozhat. A légkör alkotóeleme a nitrogén (78%), az oxigén (21%), az argon (0,9 %) és egyéb nemes gázok. Amennyiben az arányok felborulnak komoly egészség- és környezetkárosító hatásai lehetnek. Amikor megváltozik a levegő koncentrációja, legtöbbünknek a szmog riadó jut eszébe. Nagyvárosokban sajnos egyre sűrűbben előforduló probléma, melyet a gépjármű forgalom csökkentésével, szabályozásával igyekeznek orvosolni. Ámbár, ha jobban belegondolunk akkor csak a megnövekedett közlekedési járművek a felelősek? Netán az ipar létesítmények által kibocsátott gázok? A válasz részben helyes. Ugyanis ezek a tényezők nagyban hozzájárulnak a levegő szennyezéséhez, de alapvetően a lakosság a felelős. Gondoljunk csak bele, hogy manapság egyre többször hallunk arról, hogy a mezőgazdasági termékek is szennyezettek. Felmerül a kérdés, hogyan fordulhat ez elő, hiszen a termőföldek általában messze találhatóak a városoktól, minimális a gépjárműforgalom, stb. A válasz igen egyszerű. A légszennyezés hiába egy meghatározott területen történik (ami sajnálatosan ritkán fordul elő), a környezetkárosító hatása igen nagy területet érint. A szél, a víz elszállítja a szennyező anyagokat, továbbá maga a levegő is áramlik. Összességében elmondható, hogy a légszennyezés kihat az egész Földre, gyakorlatilag bekerül a folyókba, tengerekbe, óceánokba, hegyekbe, földekbe, kihat a növényekre, az állatokra és az emberekbe. Így kerülnek a különböző szennyeződések a termőföldekre és ez által az ételeinkbe is.

A lakosság felelősségét tisztáztuk, de nézzük meg, miként történik a szennyezés. A Földön a lakható területek többsége olyan éghajlatú melyeknél a fűtés egész évben vagy időszakosan szükséges. Napjainkban igen sokféle fűtési lehetőségek közül választhatunk, a gáz-, a villanyfűtéstől, a napelemeken át, a szén- és fatüzelésekig. Sokan lehetőségeikhez mérten, mások környezettudatosan vagy kényelmi szempontok alapján döntenek. Egy felmérés alapján az emberek többsége szeméttel fűt. Vajon mit is jelent a szemét? Az emberek egy része nem is tud arról, hogy mennyire káros fűtőanyaggal fűt. A rengeteg ragasztó és egyéb kötőanyagokkal teli tűzifa elégetése során, számtalan káros anyag jut a levegőbe. Másrészről viszont, sokan a szó szoros értelmében vett szeméttel, hulladékkal fűtenek. Általában a hátrányos helyzetű településeken élők körében fordul elő, mondhatni azzal a fűtenek, amivel csak tudnak. Az ott lakók java részének, komoly anyagi nehézségeket okoznak a mindennapi kiadások. Az élelmiszer, a tisztálkodási szerek, a rezsi költségek nagyon megterhelőek számukra, így ott spórolnak, ahol csak tudnak. Mindazonáltal a fűtési szokásaikkal és a fűtőanyagukkal, hatalmas károkat okoznak a környezetnek, ezáltal az emberiségnek.

Mindezek után, nélkülözhetetlen a környezetvédelem szempontjából is, a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatása. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. a hátrányos helyzetű települések önkormányzatainak, oktatási intézményeinek és az ott élőknek kíván segítséget nyújtani, az innovatív mobil brikettáló gépével. A fabrikettáló gépet önköltségi áron kínálja, mellyel a zöld-, mezőgazdaági és ipari hulladékból fabrikettet állít elő, mely kiváló fűtőértékkel rendelkezik. További esszenciális tulajdonsága, hogy 100%-ban természetes, minden fajta kötőanyag hozzáadása nélkül készül. Így elégetése minimális szén-dioxid kibocsátást eredményez, csupán annyit, amennyit az összepréselt fa tartalmaz, de kevesebbet, mint amennyi komposztálás útján kerülni a légtérbe.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI