Privát erdőtulajdonosok és viselkedésváltás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az európai erdők több mint 50 százaléka magántulajdonban van, és a magántulajdonban lévő erdők teljes területe és aránya növekszik. A tulajdonosok száma is növekszik, és az erdőtulajdonosok típusai változnak, a tulajdonosok visszaállítása, privatizációja, eladás /vásárlás, erdősítése és változó életmódja révén. Továbbá Európában, a kontextusban nagy különbségek vannak, például az osztrák erdészeti leltár azt mutatja, hogy Ausztria erdőterületének mintegy 54 százaléka a „kisebb erdők”, amelyek 200 hektárnál kisebbek. Ezzel szemben Franciaországban a 25 ha-nál nagyobb erdőket „nagynak” nevezzük. Skóciában a szakpolitikai tanácsadók kulturális megoszlást írnak le a gazdálkodás és az erdészet között, míg Svédországban sok tulajdonos az erdőkben élő mezőgazdasági termelők, bár ez az arány csökken. A „nem rezidens” vagy „távollétes” tulajdonosok növekedése számos európai országban aggodalomra ad okot. Ezzel ellentétben előfordulhat, hogy a kisebb gazdálkodás előnyei is vannak: egyes tanulmányok szerint a kevésbé intenzív és változatosabb erdőgazdálkodásnak köszönhetően a magán erdők hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez és a szén-dioxid-tárolási kapacitáshoz.

Méret, integráció más földhasználathoz, életmód és tulajdonosi hagyományok: mindezen tényezők befolyásolják a „betakarítási hajlandóságot”, a versengő értékeket és a többi érdekelt féllel való kapcsolatokat. Mivel ezek a tényezők országonként és azon belül eltérőek, ügyelnünk kell az általánosításokra. Egyes tényezők viszonylag következetesek. Például az USA-ban és Európában a közelmúltban készült bizonyítékok áttekintése azt mutatta, hogy a parcellák mérete, a betakarítási ár és a lakóhelytől való távolság a leggyakoribb jelentős előrejelzők a betakarításra. Egy korábbi tanulmány, amely az USA-ban a betakarítási magatartás alapjául szolgáló döntéseket részletesebben vizsgálja, arra a következtetésre jut, hogy a kutatás sok információt tartalmaz a betakarításról, de nem arról, hogy milyen más tényezők befolyásolják a tulajdonos döntéseit, például a vadászatot és a rekreációt a jövő generációi számára.

Egy további bonyodalom a tulajdonosokkal folytatott kutatás során felhasznált módszerekből és kérdésekből származik. Sokan az értékekre, az attitűdökre és a kijelentett szándékokra összpontosítanak. Ezek a változók azonban nem feltétlenül korrelálnak a tényleges (jelenlegi vagy jövőbeli) viselkedéssel. A társadalmi kutatás fontos területe a szakadék megértése és a szándék és a cselekvés közötti szakaszok modellezése. Számos értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb tanulmány, amely a viselkedést tanulmányozza, valójában a megfogalmazott attitűdök mérése nélkül történik a betakarítási viselkedés megfigyelése nélkül. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan mozognak az erdőtulajdonosok a jelenlegi attitűdökből, szándékokból és viselkedésekből, az új attitűdökből, szándékokból és végső soron viselkedésből, meg kell vizsgálnunk a beavatkozások hatását.

Finnországban a kisüzemi biomassza-ipar felé való elmozdulás megköveteli a meglévő erdészeti ipar és a menedzsment folyamatainak megújítását, míg Szlovákiában az új piacok fejlesztésére összpontosítanak. Még abban az esetben is, ha hajlandó megváltoztatni az erdőgazdálkodás és a kizsákmányolás mintáit, előfordulhat, hogy még nem nyilvánvaló, hogyan kell ezt megtenni. Magyarországon a természetvédelmi területek 22 %-a erdő. Természetesen hazánkban is folyik erdőgazdálkodás, bár erdeink java része állami kézben van.

Érdekes témába csöppentünk, melyet a tények mellett privát véleményünk is befolyásol. Meddig és hogyan lehet a fakitermelést folytatni? Milyen alternatívák léteznek a fasokszorosításra? Ugyanakkor meddig szólhatnak bele a politikai célkitűzések a magán tulajdonnal való rendelkezésbe?

Fontos kiemelnünk a famaradványok maximális újrahasznosítását, melyre innovatív megoldást fejlesztett ki a Sajó Brikett Nonprofit Kft. A különféle ipari-, mezőgazdasági fahulladékokat, akárcsak a zöld hulladékokat mobil brikettáló gépével újrahasznosítja, így hatékony, magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő. Mivel a brikettáló gép mobil, így a hulladék keletkezésének helyén történik a feldolgozás, ezzel is csökkentve a hulladék ökológiai lábnyomát.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)