A termékpolitika alapjai

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges témájú cikksorozatában a korábbiak során szinte csak annyit mondtunk a termékpolitikáról, hogy sarkalatos összetevője annak a négyszögű kombinációs egységnek, amelyet mint marketing-mixet szokás emlegetni. Megkülönböztettük egymástól a  „négy P-t”,  hangsúlyozva azt is, hogy  integráltan működtetendők, de közelebbről még egyiküket sem vettük szemügyre.  Kezdjük az –  egyelőre még nem nagyfokú –  közelítést az „első P”-vel, amely a „Product” (termék) szót, illetve az általa hangsúlyozott üzletpolitikai részfogalmat és gyakorlati mezőt jelenti.

              Amikor „termékről” esik szó, jóideje nem kizárólag a meghatározott fizikai korpusszal, vagy legalábbis térfogattal, súllyal bíró, a szokásos értelemben vett termelésből származó, áruforgalomba bocsátott vagy abba bocsátható holmikra gondolhatunk. Bár ezen a termékkörön belül is több nagy termékcsoport van – legelőször is az épp a termeléshez használatos eszközök és a más funkciójú (úgy szokás mondani, fogyasztási) termékek csoportját különböztetjük meg – , de ma már nem feledkezhetünk meg arról, mennyien emlegetnek szolgáltatás-természetű termékeket. Marketinges szemlélet szerint mégis tanácsosabb a hagyományos termékfogalom szerinti termékpolitikát elkülönböztetni a szolgáltatásmarketingen belüli termékpolitikától. Nem mintha ne volnának átfedő, közös vonásaik bőven, ám a szolgáltatásmarketingnél egy sor sajátlagos szempont is felmerül, amelyek alkalmazandó plusz-fogalmakat hívtak ki. Ezekről egy más alkalommal írunk. A szervezet-közi marketing (termelőcégek felől eszközvásárló termelőcégek felé) természetesen ugyancsak eltér egyben-másban a fogyasztói marketingtől.

             A fogyasztói termék lehet közszükségleti (létfenntartási) cikk, és – a marketinges nézetből talán legérdekesebb átmeneti kategóriákon túl – lehet luxuscikk.  A luxus azonban átaljában véve – nem egy-egy meghatározott fényűzési árucikk, hanem valamilyen kis luxus – szükséges az emberi élethez: tragikus következmények nélkül évek során át nem nélkülözhető. A természeti népeknek is megvoltak az ilyen varázsértékű kis luxusaik. (Orwell 1984-ében a rúzs-motívum mutatja ezt: a már-már árnyék-létbe süppedt két főszereplőből akkor lesz életre-ébredt pár, amikor a nő titkon hozzájut egy, a puszta létfenntartáshoz nem szükséges kozmetikumhoz.) Ezzel is összefüggésben a közszükségleti árucikkeknél sem csupán az elvárható terméktulajdonságra, ezek teljesülésére/nem-teljesülésére, illetve a fizio-minőség javítási bónuszaira figyelmesek a fogyasztók, hanem esztétikai és szimbolikus terméktartalmakra is. Ezért a design (formatervezés) valamint a csomagolás ügyét inkább a termékpolitikához szokás sorolni, mint a kommunikációs témakörhöz, noha persze összenyílnak ezek a megfontolási területek. A design-feladatok különben a funkcionális terméktervezéstől, termékfejlesztéstől sem válnak el élesen (pontosabban nem optimális, ha így válnak el, ha merőben utólagos, külsődleges rátét-esztétizálás történik). A logó, illetve egyáltalán a márka (brand) témája viszonylag szorosan kapcsolódik ide is, de nem ez, hanem a variatív termék-kínálat, a minőségbiztosítás és a garancianyújtás kérdésköre az, ami még mindenképpen a termékpolitikához tartozik.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A marketing mint összefüggő tevékenység-csoport

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketing-tematikus cikksorozatában eddig még nem tekintettük át szisztematikusan a korszerű vállalati marketing tagozódási szerkezetét; erre most kerítünk sort.

Számos ilyen szerkezeti változat, tevékenység-csoportosítás írható le; a legelterjedtebb – a legtöbb vállalatnál optimálisnak ítélt – változat a feladatoknak az úgynevezett „marketingmix”-koncepció szerinti felosztása. Ez a koncepció a 20. század derekán kezdett kikristályosodni, és azóta maga is változatokra ágazott szét, különböző továbbfejlesztési, bővítési irányokat sarjasztott. Alapvetően négy sarok-elem határozódik meg benne, amelyek mindegyikét „p”-betűs angol szó jelöli. „A négy p”: a product, a price, a place és a promotion.

Product: termék; ez a „p” („p1”) a „marketingmix” integrált rendszerében a termékpolitikát fedi. A termékkínálat alakítására vonatkozó döntésekről van szó. Három fő célszempont játszik szerepet ezekben a döntésekben: a hosszú távú nyereség viszonylagos biztosítása, elérni a fenntartható és felismerhető sajátos stílust, és védekezés a konkurenciával szemben.  A szezonalitás, illetve a divatváltozások figyelembevétele nem nélkülözhető a termékpolitikában. Nem mintha bármely termékcsoportnál minden tekintetben folyton az aktuális divatot kéne reprezentálni, de a divattól eltérés ízlésbelileg és üzletileg egyaránt indokolt kell legyen, nem lehet reflektálatlan, szándéktalan megrekedés.

Price: ár; a „p2” a kombinatív marketing-erőtérben az árpolitikai hangsúlyt jelzi. A vállalat piaci helyzetétől függően maga az árpolitikai cél is igen sokféle lehet, természetesen azon az opción belül, hogy épp az üzleti rosszat egyetlen cég sem akarja magának tudatosan.

Place: hely; ennek „p”-je („p3”) marketing-vonatkozásban az értékesítőhelyek, az értékesítés, forgalmazás tereit illető üzletpolitika jelzése.

Promotion: fel- vagy előléptetés, hírverés, népszerűsítés; „p4” értelemben főként termékek, szolgáltatások promotálásáról van szó, vagyis a cég kínálta sikerének marketing-kommunikációs elősegítéséről.

A négy főelemhez sok rész-elem tartozik – például a termékpolitikában piacvizsgálatok mellett a csomagolás (packaging) vagy a minőség-ellenőrzés fejlesztése is kapcsolt résszé lényegül – de legfőként egymással történő kapcsolódásaik, egymásrahatásaik a hangsúlyozandók. A vállalat a saját árui csomagolását termékpolitikai ügynek kell tekintse, de úgy, hogy egyben marketingkommunikációs ügynek is.  Aszerint, hogy a termékpolitika a tömegáru felé hajlik-e, vagy más irányt vesz, esetleg ilyen irányt is vesz) rendre módosítandó a másik három „p” is, ezek összes rész-elemével.

A korszerű vállalati marketinghez a közgazdasági, szervezéselméleti, alkalmazott-statisztikai tájékozottság mellett már sok olyan szaktudományos ismeret rendszeres gyűjtése is hozzátartozik, amelyek nem feltétlen üzletcentrikus tevékenység által váltak rendezetten hozzáférhetővé (szociológiai, pszichológiai stb. eredmények), és természetesen ezeknek a hasznosítási képessége is.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo