Világméretű fenyegetések

More Pékség
Összefoglaló:
Gondolkodott azon, hogy mi történne egy atomháború vagy éppen egy biomérnöki járvány kitörésekor? Mekkora az esély ezek bekövetkezésére? Cikkünkben ezek esélyeit, okait, megelőzhetőségét tárgyaljuk.

 

Az egyik fenyegető veszély az atomháború. Míg eddig csak két nukleáris fegyvert használtak a háborúban – Hirosimánál és Nagasakiban a második világháborúban -, és az atomkészletek a hidegháborúban elért csúcspontjuktól elmaradtak, téves azt gondolni, hogy az atomháború lehetetlen. Valójában lehet, hogy nem valószínűtlen. A kubai rakétaválság nagyon közel állt ahhoz, hogy atomivá váljon. Ha 69 évente egy ilyen eseményt feltételezünk, és minden harmadiknál esély van arra, hogy ez nukleáris háborúig vezethet, akkor egy ilyen katasztrófa esélye évente körülbelül 200-ra nő. Még rosszabb, hogy a kubai rakétaválság csak a legismertebb eset volt. A szovjet-amerikai atomelrettentés története tele van szoros felhívásokkal és veszélyes hibákkal. A tényleges valószínűség a nemzetközi feszültségektől függően változott, de valószínűtlennek tűnik, hogy az esély jóval alacsonyabb lenne, mint ezerévente egy.

A nagyhatalmak közötti teljes körű nukleáris háború ember százmilliókat ölne meg közvetlenül vagy a közeli utakon – elképzelhetetlen katasztrófa lenen. Ugyanakkor ez nem elég ahhoz, hogy egzisztenciális kockázattá váljon.

Az igazi veszélyt a nukleáris tél jelenti, vagyis a korom a sztratoszférába süllyedése, ami a világ többéves lehűlését és kiszáradását okozná. A modern éghajlati szimulációk azt mutatják, hogy évekig kiirtaná a mezőgazdaságot a világ nagy részén. Amennyiben ez a szcenárió bekövetkezik, milliárdok éheznének, és csak szétszórt túlélők maradnának, akiket más fenyegetések, például betegségek veszélyeztetnének. A fő bizonytalanság az, hogy a korom hogyan viselkedne, a korom fajtájától függően az eredmények nagyon eltérőek lehetnek, és jelenleg nem áll rendelkezésünkre, olyan módszer, amely ennek becslésére alkalmas.

A második világméretű fenyegetés a biomérnöki járvány. A természetes járványok több embert öltek meg, mint a háborúk. A természetes járványok azonban aligha jelentenek egzisztenciális fenyegetést. Általában vannak olyan emberek, akik ellenállnak a kórokozónak, és a túlélők utódai ellenállóbbak lesznek. Az evolúció szintén nem kedvez azoknak a parazitáknak, amelyek megsemmisítik gazdáikat, ezért a szifilisz virulens gyilkosból krónikus betegség vált, amikor Európában terjedt. Sajnos a betegségeket ma már csúnyábbá tehetjük. Az egyik leghíresebb példa arra, hogy egy extra gén bevezetése az egérhimlőbe – a himlő egér változata – sokkal halálosabbá tette és képes megfertőzni az oltott egyéneket. A legutóbbi madárinfluenzával kapcsolatos munka bebizonyította, hogy egy betegség fertőzőségét szándékosan lehet fokozni.

Jelenleg alacsony a kockázata annak, hogy valaki szándékosan kiadjon valami pusztítót. Ámbár, ahogy a biotechnológia jobbá és olcsóbbá válik, több csoport képes súlyosbítani a betegségeket.

A legtöbb biofegyverrel kapcsolatos munkát a kormányok keresték valami kontrollálhatóság miatt, mert az emberiség kiirtása katonai szempontból nem hasznos. Ugyanakkor mindig vannak olyan emberek, akik azért akarnak dolgokat megtenni, mert tudnak. Másoknak magasabb a céljaik vannak. Például az Aum Shinrikyo kultusz sikeresebb ideggáz-támadásuk mellett biofegyverekkel próbálták meggyorsítani az apokalipszist. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a Föld jobban járna emberek nélkül stb.

Úgy tűnik, hogy a biofegyver és járványkitörések miatt bekövetkezett halálesetek száma hatalmi törvény szerinti megoszlással rendelkezik – a legtöbb támadásnak kevés áldozata van, de néhányan sokakat megölnek. A jelenlegi számokat figyelembe véve a bioterrorizmus okozta globális járvány kockázata nagyon csekélynek tűnik. Mindazonáltal ez csak bioterrorizmus, a kormányok sokkal több embert öltek meg, mint terroristákat biofegyverekkel (akár 400 000-en is meghaltak a második világháború japán bioháború-programjában), és ahogy a technológia a jövőben egyre erősebb lesz, a csúnyább kórokozókat könnyebb megtervezni.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA