Az apátia a nélkülözés útitársa

More Pékség
Összefoglaló:
Fejlesztés, és különösen a vidékfejlesztés egy érzelmes téma, amely felidézi a fejlett országok társadalmi helyzetét. A lesoványodott gyermekek plakátjai, vagy, ahogy egy asszony az emberek által tele szemetelt patakból iszik egyaránt elszomorítóak. Ösztönzői lehetnek, az adj többet és ne pazarolj felhívásoknak.

Fejlesztés, és különösen a vidékfejlesztés egy érzelmi téma, amely felidézi a fejlett országok társadalmi helyzetét. A lesoványodott gyermekek plakátjai, vagy, ahogy egy asszony az emberek által tele szemetelt patakból iszik egyaránt elszomorítóak. Ösztönzői lehetnek, az adj többet és ne pazarolj felhívásoknak. És mi a helyzet a kevésbé kiváltságosakkal? Nekik nincs szükségük az élet hiányosságainak megerősítésére, amely amúgy is folyamatos küzdelem, a szellem elárasztása és leveri a saját túlélésükért folytatott harc akaratát. Az apátia a nélkülözés útitársa.

A vidékfejlesztésről sok szó esik. Sok ember azt gondolja, hogy megvannak a megoldások, egyek szerint politikai szempontból javasolt, mások humanitárius megfontolásokból véleményeztetik a végeredményt. Egyesek szerint az emberi egoizmus és tisztességtelenség hatása, és ha mindenki őszinte és törődik a másikkal, akkor, nem sok különbség lenne. Lényegében a vidékfejlesztés anyagi jellegű és a vidéki falu közösségeinek életminőségük javítása érdekében nyújtott technikai segítség, mind társadalmi és gazdasági szempontból. Lehet, több élelmiszer előállítása enyhítené az éhezést, tiszta víz biztosításakor meg lehetne szüntetni a betegségek kialakulásának többségét, vagy a létfenntartáshoz szükséges biztos anyagiak adásakor meg lehetne szüntetni a szegénységet. Az igazság az, hogy az összes tényező együttes fejlesztésekor lehet átütő eredményt elérni. Hiszen a felsorolt tényezők és még sok más, összes kombinációja mind közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak a gazdálkodáshoz, mint életformához. Mielőtt megvitatnánk a vidékfejlesztés hátrányait a fejlődő országokban szükségesnek tartom összefoglalni, hogy minek kell a vezérelvnek lennie.

A nyilvánosság támogatása és a részvétel, tehát a falusiakat meg kell keresni. Továbbá a fejlesztési ügynökségnek katalizátorként kell működnie az érintettek és a falusi szervezetek között. Feltéve, hogy nincs falusi szervezet (ahogy a falvak többségében) akkor ezek a célok, feladatok a falu vezetői segítségével, akár iskolai tanárok, vallási vezetők vagy közvetlenül magánszemélyeken keresztül. Különös jelentőséget kell tulajdonítani a helyi munkaerő alkalmazásának és helyben történő foglalkoztatásának. Továbbá a falvak társadalmi és gazdasági egységét meg kell őrizni. A tevékenységeket úgy kell megtervezni, hogy azok amennyire csak lehetséges, integrálódjanak egymással. A fejlesztésnek tartalmaznia kell rövid, közepes és hosszú távú megoldásokat a felmerülő problémákra. Míg ideális esetben a fejlesztési munkát az embereknek önmagukban kell elvégezniük, valószínűsíthető, hogy az apátia, az ösztönzés és a szervezés hiánya miatt ez ritkán valósítható meg. A fejlesztési projekt végére el kell érni, hogy a támogatott közösséget elhagyva egyedül folytassák a munkát.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Területfejlesztés


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA

Területfejlesztés

More PékségÖsszefoglaló:
A vidéki település nemcsak a gazdák lakóhelye, hanem fontos termelési terület is. A kutatók tanulmányozták a háztartások megélhetési stratégiáit, melynek eredményeit jelen cikkükben ismertetjük az olvasóval.

Az új iparosítás, az egészséges urbanizáció és a mezőgazdasági iparosítás folyamatos fejlődése felgyorsítja a vidéki háztartások differenciálódását. A háztartások differenciálódásának jellemzőinek és trendjének pontos meghatározása ebben a háttérben alapot adhat a jövőbeni megélhetési kihívások azonosításához. Termelési és fogyasztási tevékenysége révén az emberek befolyást gyakorolnak a földre. A megélhetés tehát az ember-föld rendszerek fejlődésének fő mozgatórugója. A vidéki háztartások a vidéki területek gazdasági és társadalmi fejlődésének alapvető egységei és mikrovállalkozási egységei. Megélhetésük magában foglalja a túléléshez és a fejlődéshez szükséges képességeket és eszközöket, a termelési tevékenységeket és a mindezek megszerzésének jogát. A reform végrehajtása óta az iparosodás és az urbanizáció hatására a vidéki háztartásoknak több megélhetési lehetőségük van, ami folyamatos megélhetési változáshoz vezet. Ez tovább befolyásolja a földhasználat folyamatát, az ökológiai környezet alakulását, a természeti erőforrások kezelését, az ökológiai kompenzációt és a megélhetési erőforrások elosztását. A megélhetési eszközök, a megélhetési stratégiák és a megélhetési eredmények a vidéki háztartások megélhetésének középpontjában állnak. A vidéki háztartások hasznosítható megélhetési eszközöket használnak, megfelelő megélhetési stratégiákat választanak és megélhetési eredményeket érnek el. A vidéki háztartások megélhetési eszközeinek összege meghatározza a fogyasztás jellegű beruházásaikat, és tovább befolyásolja a vidéki települések felépítését. A megélhetési eszközök, mint a megélhetési struktúra alapja, meghatározzák a megélhetési stratégiák kiválasztását, így a vidéki háztartások megélhetési eszközeinek pontos számszerűsítése segíthet azonosítani fejlődésük trendjét.

A vidéki település nemcsak a gazdák lakóhelye, hanem fontos termelési terület is. Ez egy „komplexum”, amelynek több funkciója szorosan kapcsolódik a vidéki háztartások megélhetéséhez. A vidéki települések kialakulása és fejlődése nemcsak a háztartások sokféle megélhetésének a következménye, hanem annak a folyamatnak az eredménye is, amelyben a háztartások befolyásolják a vidéki települések mintázatát, formáját és szerkezetét. Végül a vidéki települések földhasználata jelentős változásokon megy keresztül, és a településeket még át is építik. A vidéki házak formája és funkciója nagymértékben változik az idő és a megélhetés függvényében. Ugyanakkor a vidéki település térbeli mintázatának és formájának változásai miatt a gazdáknak meg kell változtatniuk megélhetésüket is, hogy alkalmazkodni tudjanak a vidéki települések új térbeli mintájához. A kutatók hosszú ideig saját tudományterületük korlátai szerint tanulmányozták a háztartások megélhetési stratégiáit, a megélhetési eszközök számszerűsítését és a megélhetés változását a regionális közgazdaságtan és a fenntartható fejlődés szempontjából, vagy a vidéki települések térbeli evolúcióját tanulmányozták, mint a településföldrajz perspektívája. Mindannyian egyetlen problémát tanulmányoztak egyetlen szempontból. Kevés a két szempontot ötvöző kutatás, ami nem segíti elő a vidéki települések evolúciójának, belső mechanizmusának sokdimenziós skálán történő feltárását. Valójában a vidéki települések alakulása nemcsak a természeti és társadalmi-gazdasági tényezőkhöz kapcsolódik, hanem szorosan kapcsolódik a gazdák megélhetésének változásához is. A megélhetés térbeli-időbeli változása, eltéréshez vezet a vidéki települések földhasználatában. A jelenlegi kutatások többnyire az előbbire összpontosítottak, az utóbbit figyelmen kívül hagyva. Ezenkívül a kutatások többsége főleg megyére koncentrál, ugyanakkor elhanyagolja a vidéki települések legalapvetőbb egységét, azaz a falut. Ezért a kutatási eredmények nem vezethetik jól a falusi léptékű építkezést.

A vidéki település valójában vidéki háztartásokból áll, és a vidéki háztartások jelentik a gazdasági tevékenységek fő témáit a vidéki területeken. A családi gazdasági jövedelem különbsége és a fogyasztási koncepció változása miatt a megismerés, a kereslet és a lakóhely javításával kapcsolatos döntéshozatal háztartásonként eltérő. A napjainkban a vidéki lakóingatlanok földhasználatának megváltozása már nem a területek puszta kiterjesztése és összevonása, hanem a falu léptékű rekonstrukciója és integrációja a gazdák termelésének és életmódjának hatására. Ez átfogóan tükrözi a falu, a mezőgazdaság és a vidéki háztartások fejlődését. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Megélhetés egy kistelepülésen
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA