Az influencer-marketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában legutóbb elvi különbséget  tettünk a személyes képmás merchandising-használata és a képmás sima reklám-használata közt. Hogy szemléltessük is: ha egy futballsztár klubszíneket  viselő plasztikfigurája ­– függő autódíszként is alkalmazható méretben – szeriálisan áruforgalomba kerül, akkor ez a tárgy a futballklub merchandising-bevételét van hivatva gyarapítani, ha azonban ugyanaz a futballsztár civilben egy, a futballtól függetlenül piacra került, már korábban ismert férfiparfüm plakátján  jelenik meg, ez nem társaság- illetve termék-bázisú arculatátvitel, hanem a személyes képmás sima reklámhasználata, amelyért a reklámot vállaló sportolót (vagy színészt, népszerű szerzőt stb.) illeti a teljes javadalmazás.  Mostani írásunkban a személyes szerepléssel összefüggő marketingkampányok harmadik kategóriáját vesszük szemügyre – ez pedig az influencer-marketing.

             Az angol influence (influensz) szó befolyást, befolyásolást, hatásgyakorlást jelent.  Persze az italmárka reklámarcaként fellépő mozisztár is befolyásol az italmárka dolgában. De az influencer, mint marketing-faktor, olyan (nyíltan nevesülő) személy, aki nem csupán alkalmilag/időszakosan befolyásolja bizonyos termék(ek) potenciális vevőit, hanem mintegy befolyásmesterként – hivatásszerűen vagy mellékhivatás-szerűen – működik, továbbá a hatásgyakorlást nem elsődlegesen a („némán is beszédes”) fizikai külseje által valósítja meg, hanem „véleményvezérként”, legjellemzőbben az online térben.

          Éppenséggel sport- vagy filmsztár is lehet egyben influencer, ha szenvedélyévé válik a közösségi hálókon vagy ezek valamelyikén űzött aktivitás, de gyakoribb eset, amikor ex-élsportolóként válik valaki influencerré, és még gyakoribb, amikor másféle celebek válnak azzá, akik esetleg éppen bloggeri vagy vloggeri (videóbloggeri) tevékenységük által lettek celebek. A lényeg, hogy csak olyan személyek válhatnak egyúttal (vagy főként) influencer-marketinges tényezővé, akik különböző kérdésekben előadott álláspontjaik – esetleg csak hobbi-tematikus nézeteik – , illetve stílusuk, viselkedésük okán sok követővel, „rajongótáborral” rendelkeznek.  Akár közösségi aktivistaként érték el ismertségüket, kedveltségüket, akár másféle online szereplőként tettek szert nagy közösségi kapcsolathálóra, ha javasolnak, ajánlanak valamit, annak erős hitele van, elsősorban a táboron belül, de sokszor a táboron kívülről érdeklődők körében is. Ezt a hitelt általában nem brand-ajánlásokkal szerzi meg az influencer-blogger, hanem például szellemes jelenség-értelmezésekkel, és az így keletkező „tőkéjét” fekteti be aztán brand-ajánlásokhoz is.    Természetesen, ha az öltözködés, vagy egyéb divat-ágak irányadó influencereiről beszélünk, nem mindig a „hitelesség” az ideillő pozitív kifejezés, hiszen ebben az esetben a felmutatott dolgoknak nem feltétlenül objektíve (mérhetően, bizonyíthatóan) kell kitűnő használati vagy élvezeti értékűeknek lenniük, hanem elég lehet, hogy csak aktuális, időleges tetszés-örömet szereznek, hogy tehát az influencer személyi varázsa által megsegített vonzerőt mutatnak fel. Ha viszont mondjuk valamely használaticikk-márkát népszerűsít az influencer, saját érdekében tanácsos olyan márkabirtokossal kötnie  háttér-szerződést, amelynek termékei nem egy szempontból kipróbáltan jó minőségűek, különben az elért influencer-státus könnyen hanyatlásnak indulhat. Általában a márkák keresnek fel kiválasztott influencereket: ritkább, hogy utóbbiak keresnek fel márkairodákat. Egyes cégek ál-influencerekkel is kísérleteznek: fiktív személyeket léptetnek fel és azok weboldalát ellátják fiktív rajongói bejegyzésekkel. Az utóbbi években megszaporultak a különböző tartalmú influencer-botrányok, vlogger-imázsokat érő erkölcsi katasztrófák, úgyhogy a márkáknak is óvatosabbakká kell válniuk az influencer-választás ügyében.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA

Az influencer-marketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában legutóbb elvi különbséget  tettünk a személyes képmás merchandising-használata és a képmás sima reklám-használata közt. Hogy szemléltessük is: ha egy futballsztár klubszíneket  viselő plasztikfigurája ­– függő autódíszként is alkalmazható méretben – szeriálisan áruforgalomba kerül, akkor ez a tárgy a futballklub merchandising-bevételét van hivatva gyarapítani, ha azonban ugyanaz a futballsztár civilben egy, a futballtól függetlenül piacra került, már korábban ismert férfiparfüm plakátján  jelenik meg, ez nem társaság- illetve termék-bázisú arculatátvitel, hanem a személyes képmás sima reklámhasználata, amelyért a reklámot vállaló sportolót (vagy színészt, népszerű szerzőt stb.) illeti a teljes javadalmazás.  Mostani írásunkban a személyes szerepléssel összefüggő marketingkampányok harmadik kategóriáját vesszük szemügyre – ez pedig az influencer-marketing.

             Az angol influence (influensz) szó befolyást, befolyásolást, hatásgyakorlást jelent.  Persze az italmárka reklámarcaként fellépő mozisztár is befolyásol az italmárka dolgában. De az influencer, mint marketing-faktor, olyan (nyíltan nevesülő) személy, aki nem csupán alkalmilag/időszakosan befolyásolja bizonyos termék(ek) potenciális vevőit, hanem mintegy befolyásmesterként – hivatásszerűen vagy mellékhivatás-szerűen – működik, továbbá a hatásgyakorlást nem elsődlegesen a („némán is beszédes”) fizikai külseje által valósítja meg, hanem „véleményvezérként”, legjellemzőbben az online térben.

          Éppenséggel sport- vagy filmsztár is lehet egyben influencer, ha szenvedélyévé válik a közösségi hálókon vagy ezek valamelyikén űzött aktivitás, de gyakoribb eset, amikor ex-élsportolóként válik valaki influencerré, és még gyakoribb, amikor másféle celebek válnak azzá, akik esetleg éppen bloggeri vagy vloggeri (videóbloggeri) tevékenységük által lettek celebek. A lényeg, hogy csak olyan személyek válhatnak egyúttal (vagy főként) influencer-marketinges tényezővé, akik különböző kérdésekben előadott álláspontjaik – esetleg csak hobbi-tematikus nézeteik – , illetve stílusuk, viselkedésük okán sok követővel, „rajongótáborral” rendelkeznek.  Akár közösségi aktivistaként érték el ismertségüket, kedveltségüket, akár másféle online szereplőként tettek szert nagy közösségi kapcsolathálóra, ha javasolnak, ajánlanak valamit, annak erős hitele van, elsősorban a táboron belül, de sokszor a táboron kívülről érdeklődők körében is. Ezt a hitelt általában nem brand-ajánlásokkal szerzi meg az influencer-blogger, hanem például szellemes jelenség-értelmezésekkel, és az így keletkező „tőkéjét” fekteti be aztán brand-ajánlásokhoz is.    Természetesen, ha az öltözködés, vagy egyéb divat-ágak irányadó influencereiről beszélünk, nem mindig a „hitelesség” az ideillő pozitív kifejezés, hiszen ebben az esetben a felmutatott dolgoknak nem feltétlenül objektíve (mérhetően, bizonyíthatóan) kell kitűnő használati vagy élvezeti értékűeknek lenniük, hanem elég lehet, hogy csak aktuális, időleges tetszés-örömet szereznek, hogy tehát az influencer személyi varázsa által megsegített vonzerőt mutatnak fel. Ha viszont mondjuk valamely használaticikk-márkát népszerűsít az influencer, saját érdekében tanácsos olyan márkabirtokossal kötnie  háttér-szerződést, amelynek termékei nem egy szempontból kipróbáltan jó minőségűek, különben az elért influencer-státus könnyen hanyatlásnak indulhat. Általában a márkák keresnek fel kiválasztott influencereket: ritkább, hogy utóbbiak keresnek fel márkairodákat. Egyes cégek ál-influencerekkel is kísérleteznek: fiktív személyeket léptetnek fel és azok weboldalát ellátják fiktív rajongói bejegyzésekkel. Az utóbbi években megszaporultak a különböző tartalmú influencer-botrányok, vlogger-imázsokat érő erkölcsi katasztrófák, úgyhogy a márkáknak is óvatosabbakká kell válniuk az influencer-választás ügyében.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA

Online menedzserek – a közösségimédia-marketing (SMM)

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozatában az online menedzserséggel foglalkozó szakasz második felében tartunk; jelen írásunk a kétoldalú kommunikáció összetett témaköréből emeli ki az egyik olyan aktivitási mező témáját, amely marketing-szempontból igen fontos.

                   A Social Media Marketing többszörösen speciális ága az üzleti célú kommunikálásnak. Egyrészt mert a közösségi média – a Facebook, az Instagram, a Twitter, a YouTube stb. – üzemelése nem elsődlegesen bizniszfunkciót teljesít, így az alapkategóriás fiókok ingyenesen posztolt anyagait illetően alacsony reklámtűrésű: a szimpla píár-anyagokkal szemben határozott ellenszenvet tanúsít. A lehetséges követők nagy része nem válik tényleges követővé, ha tukmáló jellegűnek éli meg egy adott fiók képes bejegyzéseit.  Más eset, ha a bejegyzés-küllemű hirdetésnél ott látható a „sponsored” betűjelzés. (Hiszen a tradicionális papíralapú magazinoknál sem alakult ez másképp: az olvasó nem bánta a sok hirdetést akkor, ha az azoktól világosan elkülönülő szerkesztőségi hasábokon figyelemreméltó non-PR olvasmányok és képszekvenciák sorjáztak, és alacsonyrendűnek számított az olyan, akár fényeslapú képes újság, amely valójában csak álcázott szóróanyag volt.) A céges kommunikátorok ebbe a közegbe jutva szinte habitust kell váltsanak. Olyan média-aktivitást kell kifejteniük, amely súrlódásmentesen illik az adott platformhoz, és csak feloldva hordoz reklámtartalmat, nincs közvetlen áruértékesítési célzata. A másik különlegesség annak az esélyében fogható meg, hogy a közösségi térbe lépett céges oldal folyamatos információ-áramlási csomóponttá válhat (Web 2.0).  Az oldal tartalmait ugyanis egyre nagyobb részben fogják mások alakítani, mások, mint a kezdeményező személy vagy team. Mások, tudnillik a közösség (a felhasználók együttműködése), amelynek különfajta visszajelzései – megosztások, kedvelések, kommentek, tematikus direkt dialógusok, alkalmi résztvevő-körű online tanácskozások – a maguk informativitásában igen becsesek lehetnek egy olyan cég számára, amely például szórakoztató anyagot tett fel a platformra, valamelyik termékéhez kapcsolódó témával, vagy beszámolt az iparág valamilyen, akár nyugtalanító fejleményéről.

                  A cégek számára pár éve már „kötelezővé” lett a profilírozott jelenlét a Facebookon (amint ez elérkezett a másfél milliárd aktív felhasználóhoz), de figyelni ajánlatos mindegyik platform (Linkedln, Tumblr, Flickr, Myspace, Four Square, Snapchat, Pinterest, TikTok,…)  egyedi szokásaira, lehetőségeire. A TikTok videómegosztó közösségi-hálózati alkalmazás például maximum egyperces tehetségvideók (zene, tánc, színészet, szinkron, mutatványok stb.)

készítésére és nyilvánosítására szolgál.

                Figyelmen kívül nem hagyható körülmény, hogy napjainkban a Social

Media felhasználóinak már 90%-a  mobilon kapcsolódik a különböző Social

Media-felületekhez.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo