A hőszivattyúról (2)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A hőszivattyú működési elve

  1. kompresszorösszesűríti a gáz halmazállapotú hűtőközeget (villamos energia felhasználásával). Az összesűrített gáz ettől erősen felmelegszik.
  2. A forró gáz melegét a beltéri egységben – egy vizes hőcserélőben (kondenzátor) adja le – a lakás fűtésére és melegvíz készítésre használjuk, közben a [R407C] gáz kihűl, lecsapódik, ismét folyadékká válik.
  3. A folyékony közeg – egy expanziós (fojtó szelep) szelep segítségével nagyobb keresztmetszetű térbe – tehát tágasabb helyre – az elpárologtatóbaáramlik. Az itt lecsökkent nyomás hatására a közeg újra gáz halmazállapotúvá válik, kitágul, és ettől erősen lehűl.
  4. Mivel a külső környezet még a téli napokon is melegebb, mint ebben az állapotban a klímagáz, ezért a kültéri egységben – az elpárologtatón keresztül átszívott több száz, akár több ezer köbméter levegő segítségével – „előmelegítjük” a klímagázt, tehát a környezetből hőt vonunk el. Ezt a már melegebb klímagázt – az első ponttól indulva – ismét összesűrítjük. Így tudjuk a levegőből „kinyerni” az energiát!

(Az expanziós szelep működését szemléletesen egy szódásszifon patronhoz hasonlíthatjuk. Ha lassan tekerjük be a szifonpatront, akkor a benne összesűrített széndioxid is lassan kerül a szódásüvegbe, és bár hűvösnek érezzük a patront, nem tesz kárt a kezünkben. Ellenben ha gyorsan tekerjük be, a hirtelen kiáramló gáztól erősen lehűtjük és akár oda is fagyhatnak az ujjaink a szifonpatronra!)

Hőszivattyú üzemmódok, hőszivattyúk üzemmódjainak meghatározása

  1. Monovalens fűtés

Monovalens esetben egyedül a hőszivattyú látja el az épületet fűtéssel. Kizárólag alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekhez alkalmas.

  1. Bivalens fűtés

Bivalens fűtésnél a hőszivattyú mellett még más hőfejlesztő berendezést használnak (gázkazán, vegyestüzelésű kazán, stb.) Ilyen esetekben a hőszivattyút csak addig a hőmérsékletig használják, amíg az megfelelő hatékonysággal dolgozik (0- -5 °C). Innentől a második kazán készíti a fűtési melegvizet. Bivalens fűtésrendszerrel már a hagyományos radiátorok fűtése is gazdaságosan megoldott (60 °C)

  1. Monoenergiás fűtés

A monoenergiás rendszerben kizárólag hőszivattyú dolgozik, akár -25 °C külső hőmérsékletig üzemel. Ennél az extra hidegnél az elektromos fűtés-kiegészítés segíti a hőszivattyút a fűtési maximum elérésében. Ez a rendszer is alkalmas radiátoros fűtéshez.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A hőszivattyú

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A hőszivattyú a hagyományos fűtőberendezések helyett (gáz, szén, fa, olaj, villany) fűtésre, hűtésre és melegvíz előállítására használható (Sadi Carnot és a róla elnevezett Carnot körfolyamat-nak köszönhetően több mint 200 éve létezik), amely a környezetéből hőt von ki, és azt az ismert tüzelőanyagoknál sokkal jobb hatásfokkal, a környezetet kímélve hasznosítja. Röviden: a Nap környezetünkben tárolt energiáját – levegő, víz, talaj -, plusz hozzáadott villamos energiát felhasználva, fűtjük az épületeinket. (Az arány kb. 75% környezeti energia + 25% villamos energia.) Karbantartási igénye alacsony, mint a hűtőszekrényeké! Gazdaságos, biztonságos, nincs szénmonoxid mérgezés!

Mi is az a hőszivattyú?

A hőszivattyú energiatakarékos fűtő-hűtő berendezés:

  • fűta gáz- villany- olaj és vegyestüzelésű kazán helyett;
  • hűta klímaberendezés helyett;
  • melegvizet készít (HMV)a villanybojler helyett.

A hőszivattyú takarékos, biztonságos, egyszerű fűtő (hűtő) berendezés, amely alkalmazásakor néhány dologra oda kell figyelni:

  • megfelelő teljesítményű hőszivattyú kiválasztása;
  • elégséges méretű puffertartály beépítése;
  • a kívánt tömegáram biztosítása az előbbi kettő berendezés között (hőcserélő, csőátmérő és keringető szivattyú pontos megválasztásával);
  • elégséges villamosenergia az indító áramhoz.

A hőszivattyú működési elve

A hőszivattyú működéséhez a legfontosabb a hűtőközeg, (munkaközeg). A hűtőközeg tulajdonsága, hogy a forráspontja alacsony hőmérsékleten van. Ha a levegő-víz hőszivattyú kültéri levegőt vagy a víz-víz hőszivattyú talajból származó hőhordozó közegét egy hőcserélőbe (elpárologtató) vezetjük, amelynek másik oldalán a munkaközeg kering, a munkaközeg elvonja az elpárolgásához szükséges hőt a vízből vagy a levegőből, és folyadék halmazállapotból gőz halmazállapotúvá válik. A hőforrásként használt víz, vagy levegő közben néhány fokkal hidegebb lesz. (folyt.köv.)

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Megújuló energiaforrások háztartásokban

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Magyarországon tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia részesedése az áramellátásban, de még nem éri el az uniós átlagot. 2009-ben a megújuló energia (vagyis a nap-, szél- és vízenergia, valamint a biomassza) részesedése 7,3 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül az 1999. évi 3,3 százalékról, áll az összeállításban.

Az összképhez tartozik, hogy a megújuló energiaforrások közül itthon, elsősorban a biomassza felhasználásának van vezető szerepe, a napenergia aránya egyelőre elenyésző. Ezzel együtt a visegrádi négyek közül Magyarországon a legmagasabb a megújuló forrásból származó áramellátás aránya.

Az Európai Unió előírásának megfelelően  Magyarországnak a teljes energiafelhasználásának legalább 13 %-át kell megújuló energiákból fedeznie 2020-ig. Ebben a tervben az elérhető célkitűzés nem kevesebb, mint 14,65 %.

Napenergia 

Az országban elérhető napenergia potenciált se napkollektorokkal, se napelemekkel nem hasznosítjuk eléggé. A jövőben a napkollektor-rendszerek árcsökkenése és az ilyen irányú támogatásoknak köszönhetően jelentősen növekedni fog, főleg a használati melegvíz előállításra felhasznált rendszerek száma. A nyári időszakban jól hasznosíthatóak akár medencefűtésre és távhő rendszerek ellátására is. A másik hasznosíthatóság a közvetlen villamosenergia termelés napelemekkel. A napelemek segíthetek ellátni, az amúgy el nem látott területeket árammal, mint pl. a tanyákat.

A napenergiának van még egy hasznosíthatósága, ezek az úgynevezett naperőművek, ahol hagyományos erőműi körfolyamatot napenergiával hajtanak meg. Az első ilyen erőművek 2020-ig megjelenthetnek hazánkban is.

Geotermikus energia 

Magyarország egyik természeti kincsének tekintik a geotermikus energiát, vagyis az európai átlagot meghaladó geotermikus gradienst. ( Az átlag 3-4 °C/100 m a világon, ezzel szemben Magyarországon 5-7 °C/100 m). A felhasznált energia mennyisége 2020-ig valószínűleg megháromszorozódik, ez főleg fűtési célokat fog szolgálni. (Épületfűtés, használati melegvíz szolgáltatás, üvegházak hőellátása, távhő, stb.) Külön fejlesztési program fogja a fürdők fejújítását szolgálni, ezzel elősegítve az ilyen irányú turizmus növekedését.

Hőszivattyú

Főleg a lakossági, decentralizált energiaellátást javíthatja, mivel könnyen használható hűtésre és fűtésre is. A jelenlegi beépített teljesítmény akár a harmincnyolcszorosára is emelkedhet. A különböző hőszivattyúkkal és felhasználásukkal oldalunkon a későbbiekben külön is fogunk foglalkozni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo