A geotermia felhasználása

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A geotermikus hőszivattyú, avagy a földi hőszivattyú egy központi fűtő- és / vagy hűtőrendszer, amely a hőt a földre vagy a földről szállítja.

A földet állandóan, időszakosan, hőforrásként (télen) vagy hűtésre (nyáron) használja. Ez a kialakítás, kihasználja a föld mérsékelt hőmérsékletét a hatékonyság növelése és a fűtési és hűtési rendszerek működési költségeinek csökkentése érdekében, és kombinálható a napenergiával történő fűtéssel, hogy még nagyobb hatékonyságú geoszoláris rendszert hozzon létre. Más néven is ismertek, beleértve a geo-cserét, a földelt kapcsolt, továbbá a földenergia-rendszerek. A mérnöki és tudományos közösségek inkább a “geoexchange” vagy “földi hőszivattyúk” kifejezéseket részesítik előnyben, hogy elkerüljék a hagyományos geotermikus energiával való összekeverést, amely magas hőmérsékletű hőforrást használ villamos energia előállításához. A földi hőszivattyúk a Föld felszínén napenergiából elnyelt hőenergiát termelik. A 6 méteres talaj alatti hőmérséklet nagyjából megegyezik az átlagos éves levegőhőmérséklettel (azon a szélességi a felületen).

A szélességtől függően a Föld felszínének felső 6 méter alatti hőmérséklete 10 és 16 ° C között állandó hőmérsékletet tart fenn. A hűtőszekrényhez vagy a légkondicionálóhoz hasonlóan ezek a rendszerek hőszivattyút használnak arra, hogy a hőt a földről átadják. A hőszivattyúk a hőt a hűvös helyről a meleg térbe, a természetes áramlás irányába továbbíthatják, vagy melegebb helyről a hűvösre növelhetik a természetes hőáramlást. A levegőforrás-hőszivattyúk jellemzően hatékonyabbak a fűtésnél, mint a tiszta elektromos fűtők, még akkor is, ha a hideg téli levegőből hőt termelnek, bár a hatásfok jelentősen csökken, ha a külső levegő hőmérséklete 5 ° C alá csökken. A földi hőszivattyú a hőt a földre cseréli, így sokkal energiahatékonyabb, mivel a földalatti hőmérsékletek stabilabbak, mint a levegő hőmérséklete az év során. A barlanghoz hasonlóan a sekély talajhőmérséklet melegebb, mint a fenti levegő a téli időszakban, és hűvösebb, mint a nyári levegő. A földi hőszivattyú télen kivonja a fűtést (fűtésre), és nyáron visszahelyezi a hőt a földbe (hűtés céljából). Egyes rendszerek úgy vannak kialakítva, hogy csak egy üzemmódban működhessenek, fűtéssel vagy hűtéssel, az éghajlattól függően. A geotermikus szivattyúrendszerek viszonylag magas teljesítmény-együtthatót érnek el, miközben a földi hőszivattyúk a vízmelegítés biztosításának leghatékonyabb technológiái közé tartoznak. A telepítési költségek magasabbak, mint a hagyományos rendszereké, de a különbség általában az energia-megtakarításokból, 5-10 év alatt megtérül. 2004-től világszerte több mint egymillió egység van telepítve.
Néhány zavar előfordul a hőszivattyúk terminológiájával és a “geotermikus” kifejezés használatával kapcsolatban. “Geotermikus” szó görög eredetű és azt jelenti, “Föld hő”, amelyet geológusok és sok laikus úgy értelmez, mint a mélyen a földalatti, vulkáni tevékenységből származó. A zavar okát az okozza, hogy a “geotermikus” kifejezést a felszín első 100 méteres hőmérsékletére is alkalmazzák, ez a “Föld hő” egyforma, bár nagyban befolyásolja a napenergia tárolt energiája.

A fogyasztóknak szerteágazó lehetőségeik vannak a fűtési és hűtési rendszerek terén. Az egyik lehetőség a lábuk alatt van, kihasználva a föld állandó földalatti hőmérsékletét, amely közel 30 méterre van a felszín alatt.

További lehetőség a fogyasztók számára a fabrikettel való fűtés, mely környezettudatos és kiváló fűtőértékkel rendelkezik. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki mely a mezőgazdasági, ipari, zöld- és egyéb famaradványokat a keletkezésük helyén hasznosítja újra, így csökkentve a hulladékok ökológiai lábnyomát. Ennek köszönhetően a bérelhető mobil brikettáló gép kényelmesen alakítja át, a hulladéknak vélt famaradványokat, hatékony és környezetbarát fűtő termékké.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil

(X)

A termálvíz, geotermia felhasználása

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A geotermikus energia definíció szerint a Föld belsejének hőtartaléka, amely döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési idejű radioaktív izotópok bomlási hőjéből táplálkozik.

A többi alternatív energiafajtával ellentétben a geotermikus energia importfüggetlen, helyben van, tehát szállításmentes és a helyiek rendelkeznek vele; felhasználása emissziómentes, vagyis a használt víz visszasajtolásával (mely törvényi kötelezettség is) abszolút környezetbarát-és megújuló energiaforrás, utánpótlása nem mezőgazdaság-függő, mint a bioenergiáé; nem időjárás-függő (6500h/év kapacitáshossz), mint a szélenergia vagy a napenergia; és fajlagos ára (500-700 Ft/GJ). Lényegesen kedvezőbb, mint a jelenleg használt fosszilis energiahordozókból előállított energiáké (pl. távhő 2800 Ft/GJ).

A geotermikus energia kitermelése:

A termálkútból feltörő vizet gáztalanítják, ülepítik, sótartalmát részben eltávolítják, a felhasználás helyére szivattyúzzák, a lehűlt vizet pedig valamilyen vízáramba, vízgyűjtőbe vezetik. Amennyiben nincs vízutánpótlás, a rétegenergia csökkenése következtében idővel kevesebb vizet adnak. A csökkenő víznyomást kompresszorral, búvárszivattyúval lehet növelni, de nem gazdaságos ez az eljárás. A legjobb megoldást a kitermelt és már lehűlt víz visszasajtolása jelenti, ami mérsékli a mély rétegekben található vízszint csökkenését. A hőhasznosításon túljutott termálvizek ugyanazon vízadóba történő visszasajtolása hazánkban jogszabályi kötelezettség is (147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet), bár a Magyar Kormány technikai, illetőleg anyagi okokból 2025-ig felfüggesztette az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszasajtolási kötelezettségét a mezőgazdasági termelők számára.

Jól mutatja a régiós tudásbázis és a felhasználók között kétirányú és folyamatos kommunikáció hiányát néhány további példa: magyarországi geotermikus (kitermelési, energiakinyerési, vagy környezetvédelmi) technológiák a minden bizonnyal robbanás előtt álló hasznosítási lehetőségek ellenére sem jutnak el a felhasználói oldalhoz.

A hőszivattyús rendszerek alkalmazása terén hazánk földtani adottságai révén, a világon az egyik legjelentősebb potenciállal rendelkezik. Meghatározott szakmai körök régóta javasolják a döntéshozói-törvényalkotói szinteknek, hogy megfelelő szintű döntésekkel segítsék elő a villany- és gáztüzelésű bojlerek és kazánok lecserélését, tömegigényeket is kielégítő, különböző kivitelű és üzemmódú hőszivattyús rendszerekre.

Kiskunfélegyházán működik pl. olyan környezetbarát visszasajtoló rendszer, amely régióban kifejlesztett technológiai újításra épül, és amelynek hatékonysága még tovább bővíthető lenne, ha hőszivattyús rendszerrel kombinálnák. Igaz ugyanakkor, hogy a felhasznált vizet vissza nem sajtoló vállalkozásokat jelenleg az egyre emelkedő környezetvédelmi bírságok is a visszasajtoló technológiák kiépítése felé terelik, csak éppen a gazdasági megtérülés üteme nem tart lépést a bírságok emelkedő mértékével. Az állami szabályozás ebben az esetben túlságosan közvetett, helyenként ellentmondásos. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy igen sok a hasznosításban érdekelt kitermelőfelhasználó nem ismeri pontosan az általa használt tároló rétegek viselkedését, a hőtranszport lehetőségeit, a vízkészlet-gazdálkodásra vonatkozó előírásokat stb., holott a régióban ez a tudás és ismeretanyag megvan az ezzel foglalkozó szakmai szervezeteknél és kutatóintézetnél.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo