A városmarketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatában a legutóbbi írásainkat a geomarketing és a lokális online marketing rövid ismertetésére szántuk. Mindkét ismertetés alkalmával kitérhettünk volna tematikus érintkezésekre, átfedésekre a települési marketinggel – amelynek klasszikus formája: a városmarketing –, ám jobbnak láttuk biztos módon elkerülni, nem kockáztatni meg azt a súlypont-zavart, amely a két cikket homályos értelművé tehette volna. Míg ugyanis a geomarketing és a lokális marketing fő indukátorai, aktorai a privát cégek, vállalkozások, addig a városmarketing elsődlegesen településközösségi, intézményi aktivitást jelent, még ha úgy van is, hogy a vállalkozásokkal történő együttműködés, célirányos funkciómegosztás elidegeníthetetlenül hozzátartozik a városmarketinghez, és egyes meghatározott, városmarketinges illeszkedésű kezdeményezések privát cégektől is kiindulhatnak.

              Fontos még gyorsan tisztáznunk, hogy a   városmarketing, mint fogalom, az urbanisztika részfogalma: olyan részfogalom, amely urbanisztikai szempontok mentén tagolódik: városcentrum-marketing, városnegyed- (városrész)-marketing, közigazgatási marketing stb. Így tehát korántsem szimplán a város-propagálásról van szó. A   város kifelé irányuló, goodwill-növelő célzatú kommunikációja, a város-imázs (nem alaptalan) javulását reklámeszközökkel továbberősíteni hivatott marketingmunka csupán az egyik szegmentuma a városmarketingnek.

               A „belső városmarketing” (a város-lakosság igényeinek kielégítéséért végzett, folyamatos piacelemző készségű szervező- és fejlesztő-tevékenység) és a „külső városmarketing” (a város iránt érdeklődő, illetve ott valamilyen alkalmi vagy huzamos érdekeltséget bíró máshol-lakók – turisták, konferencialátogatók, külső befektetők stb. – igényeinek kielégítésért végzett szervező- és fejlesztő-tevékenység) egybehangolása maga is külön figyelmet kívánó, fontos városmarketing-feladat. A belső és külső igények – ideértve a még nem közvetlenül adott, ám nagy valószínűséggel prognosztizálható igényeket is – jelentős részben rendszeresen egybeesők, ám szintén rendszeresen bukkannak fel ütközések is a két igényoldal közt.

              A vatikáni múzeumok látogatottsága – de Róma egészének turisztikai frekventáltságával hasonló a helyzet, és vonatkozik ez akár Dubrovnikra, Amszterdamra stb. is – olyan tömegesülést ért el a 21. századra, hogy bár hatalmas bevételt jelent a locus számára, de azt a locus már nem tudja a maga állapotainak valódi javítására fordítani. Legalábbis a koronavírus előtti évtizedekben a környék szemetesülése, rongálódása szüntelen tartott, és a város élhetőségével együtt a turisztikai élménytartalom is romlott (megállni a kerge nyájban egyre kevésbé van mód). Nagy mélységű, kibékíthetetlen ellentétre a városmarketingen belül nem feltétlenül akad példa minden város életének minden egyes évtizede során, de minden városvezetésnek érdemes előre-kondicionálnia magát nehezebb fajta döntéshozatalokra. Huzamosan viselni ilyen ellentéteket elvileg nem szabad, mégis, a szükségesnek mondható intézkedések sok városban igen lassan érnek be.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA

A geomarketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatának keretében olyan, újabban előtérbe jutó marketing-szakágak ismertetésének is igyekszünk helyet szorítani, amelyek kibontakozása, a szakma egészét formáló hatása nagyrészt még ezutánra várható.  Ilyenféle – perspektivikus – cikktémánk  a mostani alkalommal a geomarketing, más néven a (geografikus léptékű és szintúgy földrajztudományos ismeretbázisú) térmarketing.  A geomarketing a 20. században felfejlődő, ám ma már 21. századi vonásokat felöltő térinformatika tudományának egyik vetülete, alkalmazása.

                    Úgy egy gyártóvállalat menedzsmentje, döntéselőkészítő teamje, mint egy kereskedelmi hálózat, bevásárlóközpont, egyedi bolt, szolgáltatócég működtetői számára nyilván nem mindegy, mekkora pontossággal és mennyire dimenzionáltan, szegmentáltan van tudomásuk a maguk vállalata, üzlete meglévő és potenciális termék- és szolgáltatás-értékesítési extenzitásáról/ vonzásköréről. (Az online megtett célzott-forgalomnövelési lépéseknek is megvan – gyengén, erősebben, fölerősíthetően – a helyrajzi oldaluk.) Előnyös tudniuk, hol és hogyan helyezkednek el, honnét érkeznek, fordulnak feléjük a tényleges vásárlóik, valamint hol, hogyan helyezkedhetnek el leendő ügyfeleik (a nem távoli jövőre és a legnagyobb valószínűségre tekintettel), a vállalat eszerint hová irányíthatja területi képviselőit a legelőnyösebben, hol nyithatja meg új értékesítőpontjait, fiókjait, és mekkora az aktuális különbség az üzlet meglévő vevőkörének mértéke és vevőkör-kiterjesztési lehetőségei közt. Ezekre a kérdésekre a válasz a viszonylagos közelmúlthoz képest egyideje minőségileg pontosabb és gazdagabb formában adható meg elektronikus úton,  a térinformatikai eszköztár bővülésével. Ilyen eszköz az autókban használt GPS-készülékek mögöttes rendszere is, illetve a GSM-lokalizáció, együtt – többek közt – az online hozzáférhető GfK Vásárlóerő-adatsorokkal.

                   Minthogy a földrajznak akár interkontinentális és kontinentális, akár országos és mikro-regionális helyrajzi aspektusa – a topográfia – könnyűszerrel egybekapcsolható nemcsak geológiai, talajtipológiai, domborzati, vízrajzi, klimatikus, növény- és állattani, hanem naprakész gazdaságföldrajzi, szocio-földrajzi, közigazgatási ismeretekkel is, így az újabb eszközök által gyorsan nyerhetők olyan információk, amelyeket régebben vesződségesebben és kisebb megbízhatósággal lehetett megszerezni.   Például az adott versenyszituációt kiélesítve megvilágító adatok. De még olyan adatcsoportok is, amelyek  egy gyártóvállalat termékskálájának bővítését, vagy jelentősebb átalakítását „sürgetik”, az esedékes innoválás javasolható tárgyi mibenlétét sem hagyva homályban. A geomarketing-eszköztár használata nemcsak különböző szempontú állapot- térképek szerint igazít el, hanem állapotmódosulási folyamatokat, dinamikai irányokat (trendeket) is idején felfedezhetővé tesz.

                  Akadnak azért olyan, nem mellékes rész-szempontok is, amelyeket illetően a térinformatikai eszköztár egyelőre nem tudott kilépni a gyerekcipőből. Például a beruházások számára (is) fontos volna a GPS-rendszert megfejelni a hazánkban körzetenként, olykor településenként más és más építési szabályzatok, telek-övezeti előírások különbségi térképével. Indultak jó kezdeményezések, akadnak kiváló részeredmények (például a közművesítés  dolgában), ma azonban inkább vesztegel a folyamat. Nem is elsősorban a szabályzatok káprázatos variabilitása miatt, hanem mert nem kevés település önkormányzatánál a saját szabályaikat sem tudják értelmezni, belső vitákban rekednek: a tisztázódás rendre a következő évre, majd megint a következőre marad.  Gyakori még, hogy a honlapra nem az érvényben lévő előírás van feltöltve. Az se mindig olvasható jól, mert olykor valami régi kézijegyzet fotómásolata  várja az oldal látogatóját.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA

A geomarketing

StartMa markekting és vállalkozásAz StartMa program marketinges tárgyú cikksorozatának keretében olyan, újabban előtérbe jutó marketing-szakágak ismertetésének is igyekszünk helyet szorítani, amelyek kibontakozása, a szakma egészét formáló hatása nagyrészt még ezutánra várható.  Ilyenféle – perspektivikus – cikktémánk  a mostani alkalommal a geomarketing, más néven a (geografikus léptékű és szintúgy földrajztudományos ismeretbázisú) térmarketing.  A geomarketing a 20. században felfejlődő, ám ma már 21. századi vonásokat felöltő térinformatika tudományának egyik vetülete, alkalmazása.

                    Úgy egy gyártóvállalat menedzsmentje, döntéselőkészítő teamje, mint egy kereskedelmi hálózat, bevásárlóközpont, egyedi bolt, szolgáltatócég működtetői számára nyilván nem mindegy, mekkora pontossággal és mennyire dimenzionáltan, szegmentáltan van tudomásuk a maguk vállalata, üzlete meglévő és potenciális termék- és szolgáltatás-értékesítési extenzitásáról/ vonzásköréről. (Az online megtett célzott-forgalomnövelési lépéseknek is megvan – gyengén, erősebben, fölerősíthetően – a helyrajzi oldaluk.) Előnyös tudniuk, hol és hogyan helyezkednek el, honnét érkeznek, fordulnak feléjük a tényleges vásárlóik, valamint hol, hogyan helyezkedhetnek el leendő ügyfeleik (a nem távoli jövőre és a legnagyobb valószínűségre tekintettel), a vállalat eszerint hová irányíthatja területi képviselőit a legelőnyösebben, hol nyithatja meg új értékesítőpontjait, fiókjait, és mekkora az aktuális különbség az üzlet meglévő vevőkörének mértéke és vevőkör-kiterjesztési lehetőségei közt. Ezekre a kérdésekre a válasz a viszonylagos közelmúlthoz képest egyideje minőségileg pontosabb és gazdagabb formában adható meg elektronikus úton,  a térinformatikai eszköztár bővülésével. Ilyen eszköz az autókban használt GPS-készülékek mögöttes rendszere is, illetve a GSM-lokalizáció, együtt – többek közt – az online hozzáférhető GfK Vásárlóerő-adatsorokkal.

                   Minthogy a földrajznak akár interkontinentális és kontinentális, akár országos és mikro-regionális helyrajzi aspektusa – a topográfia – könnyűszerrel egybekapcsolható nemcsak geológiai, talajtipológiai, domborzati, vízrajzi, klimatikus, növény- és állattani, hanem naprakész gazdaságföldrajzi, szocio-földrajzi, közigazgatási ismeretekkel is, így az újabb eszközök által gyorsan nyerhetők olyan információk, amelyeket régebben vesződségesebben és kisebb megbízhatósággal lehetett megszerezni.   Például az adott versenyszituációt kiélesítve megvilágító adatok. De még olyan adatcsoportok is, amelyek  egy gyártóvállalat termékskálájának bővítését, vagy jelentősebb átalakítását „sürgetik”, az esedékes innoválás javasolható tárgyi mibenlétét sem hagyva homályban. A geomarketing-eszköztár használata nemcsak különböző szempontú állapot- térképek szerint igazít el, hanem állapotmódosulási folyamatokat, dinamikai irányokat (trendeket) is idején felfedezhetővé tesz.

                  Akadnak azért olyan, nem mellékes rész-szempontok is, amelyeket illetően a térinformatikai eszköztár egyelőre nem tudott kilépni a gyerekcipőből. Például a beruházások számára (is) fontos volna a GPS-rendszert megfejelni a hazánkban körzetenként, olykor településenként más és más építési szabályzatok, telek-övezeti előírások különbségi térképével. Indultak jó kezdeményezések, akadnak kiváló részeredmények (például a közművesítés  dolgában), ma azonban inkább vesztegel a folyamat. Nem is elsősorban a szabályzatok káprázatos variabilitása miatt, hanem mert nem kevés település önkormányzatánál a saját szabályaikat sem tudják értelmezni, belső vitákban rekednek: a tisztázódás rendre a következő évre, majd megint a következőre marad.  Gyakori még, hogy a honlapra nem az érvényben lévő előírás van feltöltve. Az se mindig olvasható jól, mert olykor valami régi kézijegyzet fotómásolata  várja az oldal látogatóját.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

Kapcsolódó oldal:
StartMa


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA