Az ácsszakma

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

__________________

Mint már előző cikkünkben említettük, az ács a faszerkezetek, stabil gerendaszerkezetek elkészítésével foglalkozik, zsaluzatokat és állványzatokat épít, bont, átalakít, javít és karbantart mind magas-, mind mélyépítőipari területen.

Az ács tevékenysége 3 alapvető feladatkörre tagolható:

  • kötőácsmunkák (gerendák, födémek, falak, lépcsők, fedélszerkezetek)
  • állványozó és dúcoló munkák, zsaluzás
  • vegyes ácsmunkák (padló).

Az ácsnak jártasnak kell lennie a tervkészítésben, az anyagismeretben, az anyagszükséglet kiszámolásában és a technikai kivitelezéshez szükséges ismeretekben, gyakorlatban.

Az évszázadok során elkülönültek egymástól az egyes ácsismeretekből kifejlődő iparágak: pl. hajóács, malomács. Majd mára tovább szakosodtak a foglalkozási ágazatok: tetőfedő, állványozó.

Régen ács munkálta meg teljes mértékben a faanyagot, mára azonban inkább az összeszerelés, finomabb munkálatok (gyalulás, csiszolás, kézi szerszámokkal való megmunkálás) vált meghatározó feladattá, hiszen az alapanyag készre és méretre munkálását már az ács is megrendeli. Leginkább a különböző fűrészgépek (lánc, kör szalag) és összeillesztéshez szükséges egyéb gépek (réselő, fúrógép, popszegecselő) alkotják az ács gépparkját.

Minőségi igény esetén Erdélyből hozott egészséges és keményfát hoznak be, melyeket előtte akár évekig is szárítanak. Puhafát inkább gerendának, pallónak, lécnek használnak. Az ácsok törekszenek az egyszerűbb csapolásokra és fémszeg valamint ácskapocs használata terjedt el.

Tudásuk gátak, zsilipek építésénél is elengedhetetlen, de legtöbbször az előre gyártott házak építésénél találkozunk velük.

A fa a legkönnyebben megmunkálható és legsokoldalúbb építőipari alapanyag. Azonban az újratermelődésének és a felhasználásának üteme között olyan nagy időszakadék tátong, hogy az építőipari szakembereknek lehetőség szerint más alapanyag után kellett nézniük a környezetvédelem jegyében. Az acélszerkezetgyártás elterjedtté válása könnyűszerkezetes épületelemek és csarnokvázak megjelenéséhez vezetett főleg a mezőgazdasági és ipari területeken. Ha csak Budapest pályaudvaraira (Keleti, Nyugati) gondolunk vagy az Eiffel-toronyra, már tudjuk, miről beszélünk. Tűzvédelmi szempontból is előnyösebb az acélszerkezet, példának okáért ezért cserélték le a kölni dóm faszerkezetét acélszerkezetre. A második világháborúban még 14, angol repülőről ledobott gyújtóbomba találata okozott tüzet, amelyet sikerült időben megfékezni.

A párizsi Notre Dame 2019. április 15-én történt leégése a középkori ácsmunkálatok kb. 800 éves örökségének pusztulásához vezetett, a tetőszerkezet 2/3-a elpusztult. Már nem csodálhatjuk meg élőben a középkori „erdőt” (1300 tölgyfa), középkori ácsok munkáját.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)