Kategória: Gazdaság

Összefoglaló:
A roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése korán megkezdődhet, és egész életükre kihat. A roma gyermekek problémái már az életük kezdetekor megjelennek. Mit tehet a társadalom?

 

A romák Európa egyik legnagyobb és leghátrányosabb helyzetű kisebbségi csoportja. Az európai 10–12 millió roma ember körülbelül kétharmada közép- és kelet-európai országokban él. Míg néhányan megszöktek a szegénység elől, milliók élnek nyomornegyedekben, és hiányoznak a számukra szükséges alapvető szolgáltatások, az egészségügytől és az oktatástól kezdve az áramig és a tiszta vízig. 

A roma közösségek hátrányos megkülönböztetése mindennapos, elősegíti kirekesztésüket. A társadalmi beilleszkedésük támogatása, szegénységük és rossz életkörülményeik messze nem ösztönzik a politikai döntéshozók és a nyilvánosság sztereotip nézeteit. A roma gyermekek pedig nem részesülnek a nekik való támogatásban, és diszkriminációval küzdenek, amely megtagadja tőlük a biztonságos, egészséges és művelt gyermekkor elengedhetetlen feltételeit.  A roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése korán megkezdődhet, és az egész életre kihat. A roma gyermekek problémái már az élet elején elkezdődhetnek. 

Egyes országokban például a roma csecsemők négyszer nagyobb eséllyel születnek kissúllyal, mint mások. Ritkábban születésükkor is regisztrálják őket, és sokuknak hiányzik az születési anyakönyvi kivonat, amely jelzi a szolgáltatások teljes köréhez való jogukat.  

Növekedésük során a roma gyermekek nagyobb valószínűséggel alultápláltak, mint a nem roma gyermekek, és kevésbé valószínű, hogy teljesen immunizálták őket. Kevesen vesznek részt a kisgyermekkori nevelésben. A nem roma gyermekeknél ritkábban kezdik el vagy fejezik be az általános iskolát, és különösen a roma lányok jóval kevésbé járnak középiskolába. A roma gyermekek mindössze 19 százaléka jut el a középiskoláig, míg a nem roma gyermekek 89 százaléka. Az írástudási arányban is vannak eltérések, a roma fiúk aránya 80%, a roma lányoké pedig alig 75%, szemben a nemzeti szintű egyetemes műveltségi rátával. A roma gyerekeket túl gyakran szegregálják a javító osztályokba a szokásos iskolákban, és nagyobb valószínűséggel a speciális iskolákba irányítják őket. 

A roma közösségekben a gyermekházasságot a fiatal lányok védelmének „érvényes” módjának és értékes hagyománynak lehet tekinteni. A valóságban az ilyen házasságok elmélyítik a lányok által tapasztalt különbségeket, és szűkítik életlehetőségeiket. Számos balkáni országban a 20–24 éves roma nők fele 18 éves kora előtt házasságot kötött. A gyermekházasság és az iskolai lemorzsolódás szorosan összefügg, különösen a lányok esetében, és az ilyen házasságok a lányokat a korai terhesség és a szülés veszélyeinek, valamint a családon belüli erőszak kockázatának is kiteszi. 

A megoldás a roma gyermekek életének javításához jogokon alapuló megközelítésre van szükség. A leginkább marginalizálódott és kirekesztett gyermekekre kell összpontosítanunk, beleértve a roma közösségekben felnövő gyermekeket is, hogy fenntartsák a teljes gyermekkorhoz fűződő jogaikat.

A családok lehetőség szerinti összetartására szükséges törekednünk, továbbá minden gyermek számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést biztosítanunk kell, valamint az összes gyermek védelmét az erőszakkal szemben. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Romák Európában
Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége
A romák helyzete a 21. században

(X)

Összefoglaló:
Kevés a szakképzett munkaerő, mely nagy hatást gyakorol a romák társadalmi és gazdasági helyzetére. Ennek okait és hosszú távú következményit vizsgáljuk.

 

A kialakult tendenciák továbbra is meghatározzák a romák helyzetét Magyarországon. Kevés a foglalkoztatott, és azok közül (férfiak 38% -a és a nők 20% -a) túlnyomórészt szakképzetlen fizikai munkát végeznek, csupán 7% fehérgalléros foglalkoztatottságú, és csak 24% dolgozik szakképzett munkaerőt igénylő munkahelyen. Ennek az a hatása, hogy még az a néhány roma is, aki foglalkoztatott, nagyon ingatag munkakörben dolgozik, megbízhatatlan jövedelemmel. Sőt, még az alacsony foglalkoztatási ráta is, magas forgalmi rátát takar, körübelül a foglalkoztatottak 43% -át öleli fel. A romák évente elhagyják a munkaerőpiacot, ennek eredményeként annak ellenére, hogy sok a roma, időnként csak kevesen vannak stabil, hosszú távú pozíciókban. A munkaerő-piaci aktivitás alacsony szintjét nem magyarázzák teljes mértékben az oktatás hiányával. A romák összehasonlítása a teljes népesség azon szegmenseivel, amely 8 évig vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik, azt mutatja, hogy ez utóbbi csoport kétszerese a romáknak, míg a foglalkoztatási stabilitás jelentősen nagyobb. Ezeket a különbségeket leginkább a diszkrimináció magyarázza. A romák alacsony iskolai végzettségét és iskolai szegregációját súlyosbítja a magyar oktatási rendszer hajlandósága a problémás gyermekek külön oktatására, általában rosszabb körülmények között. Ez cementálja a különbségeket és a lehetőségek hiányát. 85% -a a speciális iskolákban tanuló diákoknak roma. Bár egyes országokban sikeres volt, Magyarországon ez a megközelítés teljes kudarcot vallott, így ugyanis nincs alternatívája az integrációnak. Mivel ezeket az információkat nem etnikai alapon gyűjtik, a jövedelemről keveset lehet tudni a roma családok tekintetében. Becslések szerint a legalacsonyabb jövedelmű családok mintegy 50% -a roma. Ugyanakkor a legfrissebb országos felmérés arról szól, hogy mennyit keresnek a romák 2003-tól azt mutatta, hogy a roma családok 56% -ának volt jövedelme az ENSZ meghatározása szerint napi két dolláros (kb. 600 forint) szegénységi küszöb, amely általában a fejlődő országokban általános. 

Mindazonáltal megfigyelhető, hogy a romák keveset vesznek részt a politikában. Habár jogilag be vannak építve roma tanácsok sok településen kevés befolyással bírnak. A roma intézményektől eltekintve nagyon kevés roma politikus van a helyi tanácsokban vagy a magyar parlamentben. Egészségügyi és demográfiai mutatók azt mutatják, hogy a romák aránya szintén leginkább a fejlődő világ mutatóihoz hasonlít, vagyis alacsony a várható élettartamuk (az általános népesség 20,2% -a 60 év feletti, de a romák csak 3,9% -a éli túl ezt az életkort), a magas csecsemőhalandóság és az általános népességnél jóval magasabb születési arány. A dohányzás komoly probléma, ugyanis a roma férfiak 70% -a, míg a nők 61% -a dohányzik.  

Számos olyan önkormányzat létezik, ahol nagy feszültségben élnek az különféle etnikai hovatartozású lakosok. Általában a szegény nem roma emberek, akik főleg az erőforrások hiánya miatt nem jutnak kellő segítséghez, támogatáshoz. Az ilyen közösségek elhagyása után, sokan úgy érzik, hogy roma társaik zavarják el őket, sőt fenyegetik őket. Bár tanulmányok nem mutatták ki, hogy a romák bűnözési aránya jelentősen magasabb lenne a lakosság körében, sok polgár meg van győződve arról, hogy ezt az érzést a szélsőjobboldal kihasználja.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Romák Európában
Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége

(X)

Összefoglaló:
Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbségének történelmi érdekességeit mutatjuk be. Erős identitásukat sikerült megőrizniük a sok száz év alatt. Számos érdekességet rejt cikkünk.

 

Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége a romák, a régió talán leginkább félreértett, leginkább üldözött kisebbsége. Körülbelül hatszáz évvel ezelőtt indiai migrációjuk óta a romák gazdasági, politikai és kulturális megkülönböztetést szenvedtek mind a kommunista, mind a kapitalista, mind a demokratikus és totalitárius társadalmak által. Az 1989 utáni kelet-európai átmenet hatalmas etnikai alosztályt hozott létre, amely több mint 5 millió romából áll, akik minden statisztikai mutató alapján – politikai, társadalmi és gazdasági szempontból (műveltség, jövedelem, élettartam, csecsemőhalandóság, étrend, kormányzati képviselet, hozzáférés) egészségügyi ellátáshoz és költségmentességhez, oktatáshoz, foglalkoztatáshoz) Kelet-Európában az etnikai csoportok közül a legalacsonyabb.

Az állapot mégsem annyira sivár. A hatalmas akadályok ellenére a romák ellenálltak az asszimilációnak, és sikerült megőrizniük az erős identitásukat. A posztkommunista átmenet ösztönözte az emberi jogi mozgalmak megjelenését a romák körében, valamint politikai és kulturális szervezetek, pártok és szakszervezetek megalakulását. Ezek a szervezetek óriási feladatot vállaltak a romák körében elterjedt és koherens politikai tudatosság ösztönzésére, valamint a diszkrimináció elleni küzdelemre az élet minden területén, mind intézményi, mind informális téren. Végül a roma kultúra virágzott, különösen a zene és a tánc előadó művészetében. A fenti tényezők ösztönözték a nyilvános roma identitás megfogalmazását politikai és kulturális értelemben.

Fontos megjegyezni az európai roma csoportok nagy heterogenitását a település, a nyelv, a nyelvjárás, a vallás, a foglalkozás, a szokások, a meggyőződés és az osztály tekintetében. Ezenkívül a romák egyedülálló nép Európában, mivel diaszpóra népek, akiknek nincs állítólagos hazájuk. Bár India származási helyük, nem tartják be a haza fogalmát, és nem akarnak független államot létrehozni. A területi bázis hiánya miatt kívülállóknak tekintették őket, akiknek hiányzik a stabilitás és az állandóság, a lényeg más. Sőt, nincs „anyaország”, amely támogatná ügyüket, és emiatt sok országban megtagadják tőlük a „nemzetiség” státuszt. 

Végezetül szeretnénk megosztani egy történelmi érdekességet. Nyelvi bizonyítékok azt mutatják, hogy a romák eredetileg Észak-Indiából származnak, és hogy valamikor Kr. U. 800–950 között vándoroltak ki a területről. A roma nyelv, szanszkrit származású és szoros rokonságban áll a hinduval. Ma a romák számos nyelvjárásban léteznek, tükrözve a római diszperzió útjait. Egyes roma csoportok azonban jelenleg nem kommunikálnak roma nyelven. A romák mindig kétnyelvűek voltak, és sok esetben többnyelvűek. A Dél-Balkánon a romák roma nyelven beszélnek, plusz a helyi délszláv nyelv, vagy török, albán vagy görög nyelven.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Romák Európában

(X)