A fokozott erdei betakarítás szükségessége

Mobil brikettálás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az erdők az európai szárazföldi területek 33% -át fedik le, és különböző emberi szükségleteket biztosítanak, mint például a fa és egyéb termékek forrása, valamint szolgáltatásokat és értékeket nyújtanak, beleértve a biológiai sokféleségüket, akárcsak a festői tájképet és az éghajlatváltozás mérséklésének biztosítását. A jelenlegi politikai és társadalmi elvárások fokozzák az erdőkre gyakorolt ​​nyomást és az általuk nyújtott szilárd biomasszát (mint fa és energia nyersanyag). A faanyag iránti kereslet előrejelzése szerint a bioenergiára vonatkozó új szabályozás is előírja a faanyagot. Ennek eredményeképpen számos országban az erdészeti politika többet kíván tenni az erdő védelmében.

Az erdőalapú bioenergia döntő szerepet játszik Európa jövőbeli megújuló energiaellátásában és az éghajlatvédelmi célkitűzések elérésében. Az EU 2007-ben meghirdetett éghajlat változási és energiaügyi jogszabályai új megkövetelt célt tűztek ki a megújuló energiák számára, hogy 2020-ra 20% -át tegyék ki az energiafogyasztásnak, és a tagállamoknak új biomassza-mobilizáció előmozdítására vonatkozó nemzeti megújuló energia-cselekvési terveikbe történő felvételét. A politika tükrözi azt a várakozást, hogy az európai erdőkből betakarított faanyag és biomassza mennyisége jelentősen meghaladhatja a jelenlegi szintet.

Az elvárások tudományos értékelése vegyes. Európa egész területi elemzése azt mutatja, hogy a betakarított faanyagok mennyisége a legtöbb régióban növekszik, magyarázza például, az ültetvényfajok aránya és a helyszín állapota, és arra a következtetésre jut, hogy lehetőség van a termelés fokozására. Egy másik tanulmány az európai erdők jövőbeni faellátásának 2060-ig terjedő térbeli eloszlását modellezi, figyelembe véve a megnövekedett természetközpontú irányítást és a bioenergia iránti keresletet, és a fa, rendelkezésre állásának jelentős növekedését jósolja. Mások olyan változtatásokat javasolnak, mint például az ártalmatlanítás, amely lehetővé tenné a fa termelését védett területeken.

Az elemzők azonban megkérdőjelezték ezeknek a becsült faanyag-potenciáloknak a tényleges rendelkezésre állását technikai, társadalmi és környezeti okokból. Az egész Európát átfogó szemléletű tanulmány, arra a következtetésre jutott, hogy az erdei biomassza rendelkezésre állásának növelése az erdőgazdálkodásban „meglehetősen drasztikus változásokat” igényelne, amelyeket az erdők tulajdonosai és vezetői hajtanának végre. Az európai erdők közel fele állami tulajdonban van, és ezekben az erdőkben a gazdálkodás változása a tervezési és erőforrás-struktúrák megváltoztatásával érhető el. Azonban a magántulajdonban lévő erdőkben a nagyobb kihívást jelentik, mert a legtöbb országban a betakarítás szintje a tulajdonos érdeklődésétől és elkötelezettségétől, valamint az erdőgazdálkodási szolgáltatásokkal, a betakarítási vállalkozókkal és a piacokkal való kapcsolatától függ.

Ez azt jelenti, hogy túl kell lépnünk a fa rendelkezésre állásának kiszámításán és a technológiákon, hogy növeljük a rendelkezésre állást, és megértsük a magántulajdonosok és a fakitermelés valóságát. Sok kutatást végeztek a tulajdonosokkal, amely azt vizsgálta, hogy milyen beállítottságúak az erdők kezelésével (védelmi vagy termelési célok elérésére) és melyek a betakarítás korlátai. A jelenlegi kihívás szempontjából különösen fontos, hogy megvizsgáljuk a változásokra vonatkozó bizonyítékokat: lehet-e a megszorításokat olyan módon kezelni, amely a magántulajdonban lévő erdőterületekből származó fakitermelés növekedéséhez vezet? Ugyanakkor milyen hosszú távú következményekkel járhat a fakitermelés fokozása?

Abban mindannyian egyetértünk, hogy a túlzott fakitermelés a környezetünk rovására megy. Ennek tudatában meg kell próbálnunk mindent megtenni, annak érdekében, hogy az ipari- és mezőgazdasági maradványokat maximálisan újrahasznosítsuk. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát dolgozott ki, mellyel piacvezetővé vált. Mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely a famaradványokat, továbbá a zöld hulladékot újrahasznosítva kiváló fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő, melynek minimális a szén-dioxid kibocsátása.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Barkácsáruházaktól az alkotóműhelyekig

faipari kisüzem
A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

__________________

Úgy hisszük, kimondható, hogy az 1990-es években megjelenő külföldi üzletláncok barkácsáruházainak megjelenése jelentősen fellendítette az ezermester-hajlamú férfiemberek tevékenységét.

A Hamburgban 1970 alapított OBI barkácsáruház 1994-ben jelent meg Magyarországon. A vállalat egy amerikai elképzelést valósított meg azzal, hogy 12 szaküzlet termékválasztékát egy üzletben kínálta. Voltaképpen kényelmességi praktikumot tartottak szem előtt, ne kelljen a vásárlóknak egymástól távol lévő üzletből üzletbe szaladgálni a különböző beszerzendő alapanyagokért, szerszámokért, alkatrészekért.  Hogy el tudjuk képzelni, honnan hova jutott el a vállalat fejlődése, azt lehet elmondani, hogy kezdetben 12 munkatárs dolgozott egy 870 m2-es áruházban, ma 11 európai országban 654 áruházban 45 500 munkatárs dolgozik. Ebből Budapesten és környékén 9  áruháza, vidéken 20 áruháza működik.

A másik legismertebb barkácsáruház a Luxemburgban, 1978-ban alapított Praktiker említhető. Az üzletlánc első áruháza 1998-ban nyílt meg Budapesten. Jelenleg 20 áruháza működik Magyarországon. Hitvallásuk szerint nem egyszerű anyagbeszerző helyként szeretnének funkcionálni, hanem ötlet inspirációs forrásként is szeretnének működni és számos szolgáltatást is kifejlesztettek: termékfoglalás, szakemberkereső, átvétel lehetősége bármely áruházban, házhoz szállítás, utánfutókölcsönzés, állványkölcsönzés, gépkölcsönzés, élfóliázás, lapszabászat, színkeverés.

Barkácsáruházakkal tehát kb. 25 év alatt telített lett az ország.

Ennek folyományaként is lassacskán kezdtek megjelenni a különböző kreatív alkotó műhelyek.

Az első közösségi faműhely 2015. október 6-án nyílt meg Budapesten, Magyarország első „Do It Myself” co-working irodája, a Technika 1. Az alapító a Hello Wood alkotócsoport, a másik alapító a műhelynek otthont is adó Közgazdasági Politechnikum. Itt építészek, dizájnerek, ácsok, urbanisták, asztalosok tevékenykednek több műhelyben, összesen 180 m2-en. Cél a szakmaiság és a rekreációs, feltöltődő jelleg összehangolása, valamint lehetőséget nyújtani a diákoknak, hogy az elméleti tudásukat kipróbálhassák.

A „Mosolyalkotóház” Nógrád megye egyetlen olyan műhelye, ahol a Technika 1-hez hasonlóan mind önálló, mind csapatmunkára lehetőség van. A hely és a tárgyi eszközök biztosításán túlmenően célunk nekünk is az, hogy tanulók oktatásával hosszú évek alatt csiszolódott elméleti (Tudásbázis modell) és gyakorlati tudásunkat (Technológiai támogatás) átadjuk mind a hobbiasztalosoknak, mind a vállalkozói tevékenységet folytató asztalosoknak.

Érzékelhető, hogy a barkácsáruházak megjelenése vezetett el ahhoz, hogy egyre többen foglalkozhassanak egyre igényesebb szinten az asztalos szakmával, ennek köszönhető, hogy az alkotóműhelyek létjogosultságot nyerhettek és szépszámú, aktív látogatóval dicsekedhetnek.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

Online marketing – a keresőmarketing (SEM) és megtérülése (ROI)

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozatában külön blokkban foglalkozunk az online menedzseri tevékenységgel; ennek az íráscsoportnak most – amikor újabb cikkben időzünk a keresőoptimalizálás témájánál – még csak a feléhez közeledünk.

             A Search Engine Marketing (SEM) fogalmát kétféleképp szokás értelmezni. Az egyik értelmezés szerint olyannyira átfogó kifejezés ez, hogy  már-már az „online marketing” szinonimája, így az előző cikkünkben tárgyalt, hosszú távú sikert építő („fehérkalapos”) keresőoptimalizálást (a SEO-t) éppúgy a SEM vonatkozási körén belül találjuk, mint a „feketekalapos” trükköket.  Gyakorlatilag azonban elterjedt egy másik szóhasználati szokás: akkor mondani SEO helyett SEM-et („keresőoptimalizálás” helyett „keresőmarketinget”), amikor a gyors siker célzata a meghatározó. Nem föltétlenül csak a tipikus „feketekalapos” fogások alkalmazása jön itt szóba; határesetet képez például egy-egy weblap keresőmotoros helyezésének fizetős, hirtelen feljavítása (paid inclusion).  Nem az összes keresőmotor ad erre lehetőséget, de a Yahoo-n – például éves díjért; egyéb fizetésmód is választható – meg lehet vásárolni ilyen-olyan időtartamra a találati lista felső régiójában történő weblap-megjelenést.    Ha a fizető fél szándékai alapvetően korrektek, akkor nyilván bízik vállalkozása hosszabb távú életképességében, és csak időt kíván megtakarítani: le kívánja rövidíteni az érdemi bizonyítás „előjátékait”. De épp ebben az esetben mindenképp kockázatos számára az ilyen marketinglépés. Hiszen költségvetésének marketing-rovata könnyen lenullázódhat anélkül, hogy a fizetett változásnak azonnal tényleges érdemi eredménye mutatkoznék, míg ha folyamatszerűen vívott volna ki viszonylag kedvező helyezést, akkor az már különösebb költség nélkül javult volna tovább.  A paid inclusion megtérülése egyáltalán nem lehetetlen, de erősen feltételes: nem nélkülözheti például annak kiszámítását, hogy az akcióig a cég utolsó évében egy-egy ügyfélszerzésre átaljában mekkora költség esett, és hogy átaljában egy-egy ügyfél mekkora bevételt hozott (ROI: Return of Investment, azaz: befektetés-megtérülés, a nettó nyereségnek a befektetéshez viszonyított arányszáma).

             A ROI-t nézhetjük a teljes költség szerint (pl. gyártás vagy szolgáltatói ügylet + Google Ads-hirdetések), de nézhetjük külön a hirdetésekre történő ráfordítás szerint is. Mondjuk, az egyik kampány nyomán   a termék-előállítás, ügylet-bekerülés   és az   értékesítés összköltségének minden ezer forintjára ezerötszáz forint eladási bevétel jut, itt a ROI 50%.  A gyártási költség és a hirdetési ráfordítás arányát is mérve két különböző kampány sikeressége átszámítható egymásra, így kitűnik, melyik kampányunk teljesített jobban: melyikre érdemesebb tovább áldozni az időszakos költségkeretből – illetve, elemzéssel az is kitűnhet, miként lenne javítható a szerényebb hozadékú kampány. A ROI fontos összetevője a konverziómérési eredmény. Minden vásárlás konverzió, de a konverziók többsége nem vásárlás. Ha a konverziók megvalósulására és a konverziószám emelésére fordított összegnél az értékesítési bevétel nagyobbnak bizonyul, úgy megérte a Google Ads-befektetés, hisz az árban mindenféle költségünk bennefoglaltatik.

 

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa
Mélylink

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A könnyűszerkezetes házak előnyei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A számok tükrében – árak

A CSOK hatására az építőipar fellendült, egyre többen kívánják az állami milliókat igénybe véve megteremteni az otthonukat. A könnyűszerkezetes házak táján is megnövekedett az érdeklődés, a megrendelések száma igen magas. Az árak is egyértelműen lekövetik a megnövekedett keresletet, míg korábban 170 -200 ezer Ft/m2-es áron építtethettünk könnyűszerkezetes házat, addigra ma már a 250-300 ezer Ft/m2 ár a jellemző kulcsrakész kivitelezés esetén. Természetesen itt is sok függ attól, melyik könnyűszerkezetes típust választjuk, és melyik kivitelező mellett tesszük le a voksunkat. A helyszínen ácsolt házak még mindig a legolcsóbbak, 200-220 ezer Ft-os m2 ártól kezdődik a kulcsrakész kivitel alapozással együtt. A készházak között nagy a szórás, az olcsóbb- középkategóriás készházaknak 250.000 Ft környékén kezdődik négyzetmétere mindenestül, míg a felsőkategóriás házaknál nem ritka a 300-350 ezres ár m2-re vetítve.

ÁFA kérdés

Az árakat a legtöbb helyen nettó árként tüntetik fel, mert az új jogszabály lehetővé teszi, hogy válasszunk: 5%-os ÁFA kulccsal építtetjük-e a házunkat, vagy az 5 millió Ft ÁFA visszaigénylést vesszük igénybe, de ekkor 27%-os ÁFÁ-val számláznak. Mindenképpen figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor, hogy bizonyos értékhatár felett( 22 millió körül) egyértelműen az 5%-os ÁFA a kedvezőbb, és ha az ÁFA visszaigénylés mellett döntünk, jó ha tudjuk, azt a következő adóévben igényelhetjük csak vissza, tehát addig nekünk kell megfinanszírozni a 27%-os ÁFÁt! Nem csak generálkivitelezővel dolgozhatunk, ha az 5%-os ÁFA kulcsot szeretnénk igénybe venni. Emeltszintű szerkezetkész állapotú lakóház építése esetén is lehet ezt a számítást kérni. A külön végzett munkálatok számlái azonban 27%-os ÁFA tartalmúnak kell legyenek, tehát itt is érdemes előzetes számításokat végezni, hogy meglássuk, mivel járunk jól!

Ha CSOK-kal építkezünk

A könnyűszerkezetes házak egyre pozitívabb megítélését jól jelzi, hogy a legtöbb bank minden további nélkül hitelezi a megépítésüket, ugyanolyan kondíciókkal, mint hagyományos társaikét.

A fizetési ütemezés eltérő, többnyire 4-5 ütemben kérik a kifizetést a kivitelező cégek.

A CSOK keretén belül azok a családok, akik 3 gyerekkel rendelkeznek- vagy bevállalnak 3 gyermeket, -és újépítésben gondolkodnak, 10 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, valamint további 10 millió államilag támogatott hitelt is igénybe vehetnek az építkezéshez. Aki CSOK-kal szeretne építkezni, fontos, hogy tudatában legyen, hogy utófinanszírozást tesz lehetővé ez, tehát a kivitelezővel való szerződésnél mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a bank utólag, a munkák számlával igazolt elvégzése után folyósít. Minden kivitelező cég a munkálatok árának egy részét előlegként kéri, tehát az önerő kalkulálásánál ezt mindenképpen vegyük figyelembe! Vannak olyan kivitelezők, akik viszonylag kis összegű előleget kérnek, de jellemzően 20-50%-ot előre nekünk kell megfinanszírozni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Smaragd kőris (Emerald Ash Borer)

Mobil brikettálás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A smaragd kőris (EAB, Agrilus planipennis), egy kéregrontó rovar. Minden bizonnyal az egyik legpusztítóbb invazív erdei kártevőnek tekintendő. Az eredetileg Ázsiában és Kelet-oroszországban honos kéregrontó, feltételezések szerint véletlenül egy szállítmánnyal juthatott be az Egyesült Államokba, majd továbbterjedt Kanadába is hatalmas károkat okozva az ottani kőrisállományban. Az Észak-Amerikában a smaragd kőris elleni rovarirtókkal való fejlesztések költségei eddig a több tízmilliárd dollárba kerültek, és a következő tíz évben várható jövőbeni költségek szintén hasonló tartományba esnek. Hasonlóképpen Moszkvába, ahol akárcsak az 1990-es években, széles körben elterjedt kőrishalálozáshoz vezetett egy egyre növekvő külső tartományban, és különös aggodalomra ad okot, hogy akadálytalanul terjedjen Európa többi része felé.

Európai szempontból a konzervatív előrejelzések szerint az EAB az elkövetkező öt évben, Európában valahol fel fog tűnni, bár felfedezését nehezen fogják felismerni a Chalara fraxinea nevű (gomba) kórokozó miatt. Ezért az európai tudósoknak valóban szükségük van egy korai felismerési rendszer kifejlesztésére és létrehozására a smaragd kőrissel szemben, hogy figyelemmel kísérhessék a nyugat Európa többi része felé történő mozgását, valamint hogy kezelési stratégiákat dolgozzanak ki arról, hogy hogyan lehet a legjobban kezelni ezt a romboló rovart, amikor megérkezik. Mindazokkal az erőforrásokkal, amelyekkel az amerikai tudósok rendelkezésére álltak, némileg megdöbbentő, hogy nem tudták felszámolni vagy megakadályozni a bogár új területekre történő terjedését, és most elfogadott, egy „lassú terjedési” stratégiát ennek a kérdésnek a kezelésére.

Ez felveti azt a kérdést, hogy mi lenne a legjobb stratégia az invazív rovar-kártevők kezelésére, amikor végül Európában megtelepszenek, különösen figyelembe véve, hogy egész Európában milyen széles a kőrisfa állomány. Ebben az évben egy közelmúltbeli kiadvány azt sugallja, hogy az EAB és a Chalara gomba most együtt létezik Nyugat-Oroszországban, ezért most már valóban sürgőssé váltak a felderítési rendszerek, az irányítási stratégiák, az ellenőrzési lehetőségek (beleértve a ragadozók / parazitoidok használatát) és talán nagyobb erősebb kőrisfák kifejlesztésére irányuló erőfeszítések. Ez utóbbi fogalom bizonyos mértékig jelenleg a potenciális stratégiaként vizsgálja a kéregóvás megpróbálását, és a közelmúltban megjelent kiadványok a nagyobb ellenállás / ellenálló képességet az erdőkben és a fákban, köztük a kőrisfákban.

Most arra kell törekednünk, hogy a különféle erdei kéregrontók témájával foglalkozzunk az erdészetben, és reméljük, hogy a smaragd kőris kéregrontó tudományának megértésével hozzájárulhatunk a kőrisállomány világosabb jövőjéhez Európában. Továbbá kiemelt fontosságú a korábban hasznosított faanyagok maximális felhasználása. A rengeteg mezőgazdasági- és ipari maradvány, továbbá a zöld hulladékok teljes újrahasznosítására kell törekednünk. A Sajó Brikett Nonprofit kft. innovatív technológiát fejlesztett ki, mellyel egyedülállóvá vált a piacon. A különböző fa maradványokat mobil brikettáló géppel újrahasznosítja, mely eredményeképp magas fűtőértékkel rendelkező és környezetbarát fűtőanyagot állít elő. A feldolgozást a hulladék keletkezési helyén végzi, így csökkentve a hulladék szállítás, ökológiai lábnyomát.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Kreativitás éledése kisközösségekben


A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

_________________________

A „hobby” angol szó időtöltést, kedvtelést jelent.

A szó eredetét illetően többfajta elképzelés létezik.

Némelyek szerint a kabasólyom angol elnevezéséből származik: European Hobby. A solymászat, különösen a kabasólyommal igen elterjedt és közkedvelt szabadidőtöltés volt Angliában.

Mások szerint egy kistermetű ló elnevezéséből ered a „ride sy’s a hobbyhorse”, azaz így fejezik ki: kedvenc időtöltésnek hódol valaki.

A hobbitevékenység a szabadidő tartalmas és alkotó jellegű eltöltése, pozitív érzelmi állapotra hangolja a tevékenység gyakorlóját. A muszáj-tevékenységekhez képest sokkal nagyobb jártasságot tud valaki szerezni egy adott területen. Sok esetben nem is a végeredménye van a hangsúly, hanem a magának a tevékenységnek a folytatásán. Tekintettel arra, hogy a személyiség sokkal jobban meg tud jelenni a folyamatban, nagyobb valószínűséggel vezetnek a munkálkodások valamilyen kiemelkedő alkotáshoz is.

A hobbi tevékenység arra is utal egyúttal, hogy nem ez a tevékenység az, ami jövedelemszerző tevékenység az adott ember számára. Ha a kettő fedésbe kerül, akkor szoktunk hivatásról beszélni.

Ahogy az egyéni időtöltés megjelent, azzal egyidejűleg a társas időtöltés is felbukkant. Hagyományai visszanyúlnak a paraszti életmód közösségi tevékenységeihez: pl. tollfosztás, közös helyiségben, fonás, szövés.

Az 1970-es és 80-as évek kisipari gazdasági munkaközösségei (GMK) melegágyai voltak a közös értékteremtő férfias tevékenységeknek, noha még jobbára kiegészítő jövedelem termelésére szolgálta.

A 2000-es években az internet révén a nyugati világból átszivárogtak a hobbitevékenységek folytatásának ötletei, módszerei. Megjelentek a különböző alapanyagokat árusító üzletek: gyöngyösboltok, barkácsáruházak, műhelyek. Kialakultak továbbá a tanfolyam-szolgáltatások sokaságai, ahol oktatják is az adott terület csínját-bínját.

Kiváltképp az asztalosszakma olyan, amely mind hobbiként, mind hivatásként is egyaránt sokakban felötlik. Összetettsége, szépsége, kézügyességigénye, hasznosíthatósága okán a legkedveltebb férfihobbi.

Még nők körben is megjelenik nem csak hobbiként, pl. Holánszki Réka Budapest első közösségi faműhelyét vezeti, ahol workshopokat tart. Saját bevallása szerint a fizikai kihívásokhoz is hozzá lehet szokni és sokkal produktívabb életet él, mint egy multinacionális vállalat irodájában. Nem könnyű pláne nőként vállalni egy ilyen irányváltást az életben, férfitársak Franciaországban kiabálással próbálták a nehéz feladattól eltántorítani (törött, derékszögnélküli, mahagóni Voltaire-szék összeragasztása), de szerencsére nem sikerült.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)